A vagyonadó személyenként számít: nincs „családi” adóalap, minden adóalanyt külön illeti meg az egymilliárd forintos küszöb. Ezért nagyon nem mindegy, hogy egy adott vagyonelem kinek a vagyonában jelenik meg.
Közös tulajdon
A közös tulajdonban álló vagyonelem a tulajdoni hányad arányában számít az egyes tulajdonosoknál. Fontos: az egész vagyonelem számított értékét kell megállapítani, és annak a hányadra eső részét kell figyelembe venni – nem a résztulajdon önálló (jellemzően alacsonyabb) piaci értékét T 7. § (1) I 7. §-hoz.
Házastársak
A házastársak külön adóalanyok. A házastársi közös vagyonba tartozó elemek megosztásának sorrendje T 7. § (2):
- Ha van házassági vagyonjogi szerződés (vagy a házastársak egymás közötti szerződése), az abban foglaltak az irányadók.
- Ennek hiányában a nyilvántartásban (ingatlan-nyilvántartás, cégjegyzék, bankszámla, értékpapírszámla) valamelyik házastárs nevén szereplő vagyonelemnél a házastársak választhatnak: kizárólag annak a házastársnak az adóalapjában, akinek a nevén van, vagy 50–50 %-ban. A választáshoz a bevallási határidőig mindkettőjüknek azonos tartalmú nyilatkozatot kell tennie a NAV űrlapján; nyilatkozat hiányában 50–50 % T 7. § (3).
- A nyilvántartásban nem szereplő közös vagyon (pl. készpénz, műtárgy) mindig 50–50 %-ban oszlik meg.
Egy házaspár közös vagyona: ingatlanok 2,4 Mrd Ft és megtakarítás 200 M Ft, mind a férj nevén nyilvántartva; vagyonjogi szerződés nincs.
- 50–50 % megosztással (ez a főszabály nyilatkozat hiányában): mindkettőjüknél 1,3 Mrd Ft → adóalap fejenként 300 M Ft → adó 3–3 M Ft, összesen 6 M Ft.
- Ha közös nyilatkozattal mindent a férj adóalapjába sorolnának: 2,6 Mrd Ft → adóalap 1,6 Mrd Ft → 16 M Ft.
A különbség 10 M Ft évente – azért, mert a második esetben a feleség 1 Mrd Ft-os adómentes kerete kihasználatlan marad. A választás az adott tárgyévre szól és mindkét házastársat köti T 7. § (3). Az Összefoglaló külön kiemeli: „az egymilliárd forintos értékhatár mindkét házastársat önállóan megilleti” Összefoglaló 1. o..
Kiskorú gyermekek
A kiskorú gyermek vagyonát főszabály szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülő adóalapjában kell figyelembe venni (közös felügyeletnél a két szülőnél fele-fele arányban) – a gyermek nem kap külön 1 Mrd Ft-os keretet T 7. § (4). Kivétel: amit a gyermek örökölt, saját keresményéből szerzett, vagy ami ezek helyébe lépett – ez a gyermek saját adóalapjába tartozik, és így saját küszöbbel számol T 7. § (5) Összefoglaló. A vagyon gyermekekre „szétírása” tehát önmagában nem oldja meg a problémát, ráadásul az adóelkerülési célú ügyleteket 2026. május 14-ig visszamenőleg vizsgálhatja a NAV T 1. § (5).
Öröklés
Ha az adóalany a fordulónap után, de a bevallás előtt elhunyt, az adót a NAV állapítja meg a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 90 napon belül T 25. § (2). Aki örökölt, de a hagyatékot december 31-ig még nem adták át neki, az örökölt vagyon utáni adót a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő nyolcadik hónap végéig rendezheti – jogkövetkezmény nélküli önellenőrzéssel, vagy ha egyébként nem lett volna adóalany, külön bevallással T 25. § (4).
A vagyonadó-kalkulátor ezeket a szabályokat vagyonelemenként alkalmazza, tételes levezetéssel. Gyors előszűréshez használja az érintettség-vizsgálatot.