A tervezet egy új, évente fizetendő adót vezetne be a nagy értékű magánvagyonra. Nem a cégeket, hanem a magánszemélyeket (és a vagyonukat kezelő bizalmi vagyonkezelést, magánalapítványt) adóztatná, mégpedig a teljes – ingatlanból, cégrészesedésből, megtakarításból, értékpapírból és más vagyonelemekből álló – nettó vagyon egymilliárd forint feletti része után.
1 Mrd Ft
Ennyi nettó vagyon felett kell adózni. Az első egymilliárd mindenkinél adómentes. T 6. § (1)
1 % / 1,5 %
Évente az adóalap után; a 100 Mrd Ft feletti adóalaprészre 1,5 %. T 9. § (1)
2026. XII. 31.
Az első „fordulónap”: az ezen a napon meglévő vagyon után kell először adózni. T 5. § (2) T 32. §
2027. VIII. 31.
Az első bevallás és befizetés határideje – önadózással, elektronikusan. T 25. § (1)
~15 000 + 2 000
Érintett magánszemély, illetve vagyonkezelési adóalany a minisztérium becslése szerint. Hatásvizsgálat
800 Mrd Ft
A tervezett költségvetési bevétel négy évre összesen (a hatásvizsgálat szerint). Hatásvizsgálat
Tíz mondatban
- Ki fizet? A Magyarországon adóügyi illetőséggel bíró magánszemélyek a teljes (belföldi + külföldi) vagyonuk után; a külföldi illetőségűek csak a magyar ingatlanjaik, az azokon fennálló jogaik, a magyar cégekben lévő részesedéseik és a túlnyomórészt magyar ingatlant birtokló külföldi cégekben lévő részesedéseik után; továbbá a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és a magánalapítvány mint önálló adóalany. T 3. § T 4. §
- Mi után? Gyakorlatilag minden pénzben kifejezhető vagyonelem után: ingatlan (a saját lakóház is!), cégrészesedés, részvény, kötvény, állampapír, bankbetét, készpénz, befektetési jegy, követelés, visszavásárlási értékű biztosítás, kriptoeszköz, befektetési arany, ingóságok – a személyes használatú és berendezési tárgyak közül a 3 M Ft feletti műtárgy, ékszer, gyűjtemény és a 10 M Ft feletti jármű. T 2. § 39. T 6. § (3)
- Mi nem? A személyes használati tárgyak és a lakás berendezése (a fenti értékhatár alatt), valamint a hagyományos MRP-részesedés. T 6. § (3), (5)
- Mit lehet levonni? A megfelelően dokumentált hitel- és kölcsöntartozásokat, a jogszabályon vagy határozaton alapuló tartozásokat – de egy baráti kölcsön csak akkor, ha legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták. T 6. § (1)
- Mennyit? Az 1 Mrd Ft feletti rész 1 %-át évente; 2 Mrd Ft nettó vagyonnál ez 10 M Ft, 5 Mrd Ft-nál 40 M Ft. T 9. § (1)
- Hogyan értékelik a céget? Nem tőzsdei cégnél képlettel: a saját tőke és a nyereségből számított hozamérték súlyozott átlaga – a nyereség kétszeres súllyal számít. T 12. § (3) 1. melléklet
- Hogyan értékelik az ingatlant? Kötött sorrendben: friss vételár → indexált korábbi ár → a NAV tömeges értékelési modellje → független értékbecslő; az értékbecslői értéket az adóalany az indexált vagy a NAV-érték helyett választhatja is. T 17. §
- Házastársak: külön adóalanyok, az 1 Mrd Ft-os küszöb mindkettőjüket külön megilleti; a közös vagyon főszabály szerint 50–50 %-ban oszlik meg. T 7. § (2) Összefoglaló
- Mikor? A törvény 2026. december 15-én lépne hatályba, az első adókötelezettség a 2026. december 31-i vagyonállapotra vonatkozik, bevallás és fizetés 2027. augusztus 31-ig. T 32. § T 25. § (1)
- Visszamenőleges vizsgálat: az adó megkerülésére irányuló ügyleteket a NAV már 2026. május 14-től – a kormányhatározat megjelenésétől – vizsgálhatja. T 1. § (4)–(6) I 1. §-hoz
Források ehhez a fejezethez: normaszöveg 1., 3–7., 9., 12., 17., 25., 32. § és 1. melléklet; indokolás az 1. §-hoz; hatásvizsgálati lap; tartalmi összefoglaló. A pontos linkek a 20. fejezetben.
Fontos: az oldal egy még el nem fogadott törvénytervezetet ismertet; a parlamenti tárgyalás során a küszöbök, a kulcsok, a határidők és az értékelési szabályok változhatnak. Általános tájékoztatás, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak, és nem helyettesíti az egyedi helyzet szakértői vizsgálatát.