A legtöbb vállalkozó vagyonának legnagyobb tétele a saját cége. A tervezet itt nem piaci árat kér, hanem – a tőzsdén nem forgalmazott cégeknél – egy képletet ír elő, amely a beszámoló adataiból számolható T 12. § (3) 1. melléklet. Az indokolás elismeri, hogy ez a módszer a valós piaci értéktől eltérhet, „jellemzően alulértékeli” azt, cserébe egyszerűen és olcsón alkalmazható I 12. §-hoz.
Tőzsdei és rendszeresen kereskedett részvények
A tőzsdén jegyzett (vagy tőzsdén kívül rendszeresen kereskedett) részesedés értéke a tárgyév utolsó kereskedési napjának záróárfolyama. Ha ez több mint 10 %-kal eltér az utolsó 30 nap forgalommal súlyozott átlagárától, akkor a 30 napos átlagárfolyam számít – ezzel szűrik ki az év végi kilengéseket T 12. § (1)–(2) I 12. §-hoz. 2026-ra átmeneti szabály: az adóalany választhatja, hogy a 10 %-os eltérés-tesztet – és eltérés esetén az átlagárfolyamot – ne az utolsó 30 napra, hanem a december 15. és 31. közötti időszakra számítsa T 35. § (2).
Nem tőzsdei cégek – a képlet
Egy 100 %-ban magánszemély tulajdonában álló Kft. saját tőkéje 900 M Ft; az utolsó három év adózott eredménye 120, 150 és 180 M Ft (átlag 150 M Ft). A cégnek nincs ingatlanja, részesedése vagy értékpapírja, így rejtett tartalék nincs.
- H = 150 M Ft ÷ 0,15 = 1 000 M Ft
- V = (900 + 2 × 1 000) ÷ 3 × 100 % = 2 900 ÷ 3 = 966,7 M Ft
Figyelje meg: a cég „adózási értéke” nagyobb, mint a saját tőkéje, mert a nyereség kétszeres súllyal számít. Ugyanez a cég 300 M Ft átlagos nyereséggel már 1 633 M Ft-ot érne a képlet szerint. Más oldalról: egy veszteséges, 900 M Ft saját tőkéjű cég értéke csak 300 M Ft lenne (H = 0).
Különös esetek
| Helyzet | Szabály | Hivatkozás |
|---|---|---|
| Holdingcég (az eszközök ≥ 90 %-a részesedés) | Csak a saját tőke számít, hozamérték nélkül: V = ST × hányad. 500 M Ft feletti saját tőkénél a holding mérlegében szereplő részesedések (ingatlanok, értékpapírok) piaci és könyv szerinti értéke közötti rejtett tartalék a saját tőkét növeli. | T 2. § 15. 1. mell. II. |
| Újonnan alapított cég | Az alapítás évében és az azt követő két évben H = 0 – kivéve, ha a saját tőke már meghaladja az 500 M Ft-ot, vagy a hozamérték a saját tőke 25 %-át. | 1. mell. III. |
| Kisebbségi részesedés (közvetlen + közvetett < 50 %) | Az érték 25 %-kal (33–50 % között) vagy 30 %-kal (33 % alatt) csökkenthető – az indokolás szerint a korlátozott befolyás és értékesíthetőség miatt. | 1. mell. V. b) I 1. mell. |
| Konszolidált beszámolót készítő anyavállalat | Az egyedi helyett az összevont (konszolidált) beszámoló adataival kell számolni. | 1. mell. VII. |
| Külföldi cég | Ugyanaz a képlet; a tőkésítési ráta az adott ország kockázatmentes kamata + kockázati felár alapján is meghatározható. Ha a rejtett tartalékhoz nincs adat, kötelező a független cégértékelés. | T 12. § (8) 1. mell. VI. |
| IFRS vagy más számviteli standard | Saját tőke = eszközök – kötelezettségek (nettó eszközérték); adózott eredmény = bevételek – ráfordítások, jövedelemadóval csökkentve. | 1. mell. IV. d) |
| Friss, 10 %-ot meghaladó független eladás | Az átruházási ár az eladástól számított egy évig figyelembe vehető, ha az tükrözi a valós piaci értéket. | 1. mell. V. c) |
| Egyéni vállalkozó (vállalkozói jövedelem szerinti adózás) | A képletet kell alkalmazni: ST = a nettó vállalkozói vagyon (leltár alapján), AE = az adózás utáni vállalkozói jövedelem, hányad = 100 %. Átalányadózó egyéni vállalkozó és őstermelő: vagyonelemenként, külön hozamérték nélkül. | T 13. § |
| Ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szövetkezet, egyéni cég | A tag vagyoni jogosultságát a képlet megfelelő alkalmazásával kell értékelni; a személyes közreműködésért kapott juttatás a hozamértékbe nem számít. | T 14. § |
Mikor kell (vagy lehet) független cégértékelés?
A képlet helyett egy független cégértékelő által megállapított érték vehető figyelembe, ha (a) nincs (teljes) lezárt beszámoló, vagy (b) a beszámoló adatai a cég működésében bekövetkezett jelentős változás vagy a részesedéshez kapcsolódó külön szerződéses jogok (forgalomképtelenség, eltérő jogok, részvényesi megállapodás, opció) miatt nem alkalmasak az érték meghatározására T 12. § (4). A cégértékelőnek függetlennek kell lennie, és az előző három év mindegyikében legalább 250 M Ft cégértékelési bevétellel, vagy a bevételei legalább 25 %-át (de min. 50 M Ft-ot) kitevő ilyen bevétellel kell rendelkeznie T 12. § (5). Legalább két módszert kell alkalmazni (jövedelemalapú, piaci összehasonlító, eszközalapú), és az értékelésnek részletesen be kell mutatnia a súlyozást és a feltételezéseket T 12. § (6)–(7).
Fontos különbség az ingatlanértékeléshez képest: a tervezet a „szabályszerű értékbecslés = nincs bírság és késedelmi pótlék” védelmet kizárólag a 19. § szerinti ingatlan-értékbecslésre adja meg T 27. § (2). A cégértékelésre ilyen kifejezett mentesülés nincs; ott a kötelező értékelés díjának részleges levonása T 9. § (2) a) és a 12. § (4)–(7) bekezdés szerinti szabályszerűség az irányadó.
A vagyonadó-kalkulátor ezeket a szabályokat vagyonelemenként alkalmazza, tételes levezetéssel. Gyors előszűréshez használja az érintettség-vizsgálatot.