12. § – 1. A társasági részesedések számított értéke
Második rész – A vagyonelemek értékelése · VI. Fejezet – Az értékelés különös szabályai · 1. A társasági részesedések számított értéke · Megnyitás az interaktív olvasóban
A rendelkezés a társasági részesedések adózás alapjául szolgáló számított értékének a meghatározását szolgálja. Ott, ahol megbízható, független harmadik felekkel kötött szerződéses (forgalmi) adatok állnak rendelkezésre, ott azokat kell figyelembe venni az adóalap meghatározása során, míg ahol ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, ott egy standardizált, adózási célú cégérték meghatározása történik.
Az (1) és (2) bekezdés szerint a szabályozott piacon, tőzsdén jegyzett társasági részesedések, valamint a szabályozott piacon, tőzsdén kívüli forgalomban rendszeresen kereskedett társasági részesedések
esetén a tényleges piaci kereskedési adatokat veszi alapul. Ezen részesedések számított vagyoni értéke a részesedések az adókötelezettség keletkezésnek kereskedési napján kialakult záróárfolyammal számított értéke, illetve, ha ez a záróárfolyam több mint 10 százalékkal eltér a tárgyév utolsó 30 napjának forgalommal súlyozott átlagárfolyamától, akkor az utolsó 30 napi átlagárfolyammal számított értéke. Az utolsó 30 napos, forgalommal súlyozott átlagárfolyam alkalmazása az év végi indokolatlan árfolyamváltozások kiszűrését szolgálja.
A szabályozott piacon, tőzsdén nem jegyzett és szabályozott piacon, tőzsdén kívüli forgalomban rendszeresen nem kereskedett (3) bekezdés szerinti társasági részesedések vagyoni értéke ugyanakkor egy olyan értékelési módszerrel számított vagyoni érték, amelynek célja, hogy közelítsen a valós piaci értékhez, és amely az adózás alapjául szolgál. Mivel a piaci érték folyamatosan változik, és sok esetben nem is egy adott fix szám, ráadásul pontos meghatározása külön vagyonértékelést igényelne, ezért az ilyen társasági részesedések esetében a vagyonadó alapjaként egy olyan számított vagyoni érték meghatározására kerül sor, amely a számviteli beszámolók adataiból egyszerűen, gyorsan és költséghatékonyan meghatározható. A rendelkezés a társasági részesedések esetében szándékosan nem használja a piaci érték kifejezést, a helyett az adózás alapjául szolgáló számított vagyoni értéket határozza meg.
A számított vagyoni érték 1. melléklet szerinti meghatározása számítási módszeréből fakadóan kis mértékben eltérhet a társasági részesedés valós piaci értékétől, azt jellemzően alulértékeli. Ugyanakkor ez az egyszerűsítés a gyakorlati végrehajtás jelentősen alacsonyabb költségei mellett célszerűnek tűnik, azzal, hogy mindez nem zárja ki, hogy indokolt esetben az adózó, a társasági részesedések számított vagyoni értékét független cégértékelő szakértő igénybevételével határozza meg.
A (4) bekezdés arra az esetre állapít meg szabályokat, amikor a vagyoni érték 1. melléklet szerinti meghatározásához nem állnak rendelkezésre a szükséges beszámolóadatok, vagy ha rendelkezésre is állnak, de nem alkalmasak a társasági részesedés vagyoni értékének a meghatározására. Az ilyen esetre a rendelkezés független, harmadik fél által elvégzett cégértékelést ír elő, külön meghatározva az (5)–(7) bekezdésekben a figyelembe vehető cégértékelési módszereket, a cégértékelést végző szervezetre vonatkozó követelményeket, valamint a cégértékelés legfontosabb szempontjait. A (8) bekezdés szerint független, harmadik fél által elvégzett cégértékelés szerint megállapított értéket kell figyelembe venni a külföldi székhelyű gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés vagyoni értékének a meghatározásához is, amennyiben az 1. mellékletben meghatározott értékeléshez szükséges rejtett tartalékok értéke nem áll rendelkezésre.
A (9) bekezdés az Itv. 102. § (1) bekezdés o) pontja szerinti, külföldi jog alapján bejegyzett belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló tulajdoni részesedés számított értékének meghatározására tartalmaz speciális szabályt. Tekintettel arra, hogy az ilyen vagyonelemeket azért vonja adókötelezettség alá a törvény, hogy a – szintén adókötelezettség alá eső – belföldi ingatlanokat ne lehessen külföldi társaságba apportálva kivonni az adóztatás alól, indokolt, hogy a hozzájuk kapcsolt számított érték is e belföldi ingatlanok értékét tükrözze. Ezért a szabályozás szerint a külföldi illetőségű adóalanyok esetén a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét számított értékének meghatározásakor első lépésként meg kell állapítani az ilyen gazdálkodó szervezet tulajdonában álló belföldi ingatlanoknak az e törvény szerinti számított értékét, majd annak olyan arányát kell az adóalaphoz számítani, amekkora arányú részesedéssel az adóalany tulajdonában álló részesedés e társaságban rendelkezik.
Ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság csak résztulajdonosa egy belföldi ingatlannak, akkor a társaság tulajdonában álló ingatlan számított értékének meghatározása során értelemszerűen az ingatlan értékének a tulajdonrésszel arányos részét kell figyelembe venni a számítás első lépéseként. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben, ha a társaság közvetett résztulajdonosa egy belföldi ingatlannak. A szabályozás egyik elemet sem vezeti le részletesen, mindez abból következik, hogy az adóköteles vagyonhoz csak a belföldi ingatlan résztulajdona tartozik.
Cégrészesedések értékelése · A lényeg három percben · Kit érint? · Mi számít bele a vagyonba? · Külföldi tulajdonosok · Mi hárul a cégekre? · Gyakori kérdések
Forrás: a Pénzügyminisztérium által 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg és indokolás. A szöveg a PDF-ből gépi úton kinyert, tördelése eltérhet; idézéshez az eredeti dokumentum az irányadó. Az indokolás szerint „Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.”