2. § – II. Fejezet – Értelmező rendelkezések

1. adózási szempontból átlátható személyegyesítő szervezet: a magyar vagy külföldi jog alapján létrejött olyan szervezet, személyi egyesülés vagy elkülönült tulajdon- vagy jogközösség, amelynek működésére irányadó jog alapján a rendelkezésére álló vagyon vagy annak hozama nem a szervezet, hanem közvetlenül a tag vagy más résztvevő vagyonának, illetve bevételének minősül, ideértve különösen a polgári jogi társaságot és az ezen feltételeknek megfelelő partnershipet, de ide nem értve a vagyonkezelési adóalanyt;

2. befektetési nemesfém: az aranyból, ezüstből, platinából vagy palládiumból készült, jellemzően rúd, tömb, lemez, lapka, érme formájú ingó dolog, amelynek finomsága és nemesfémtartalma megállapítható, és amelynek piaci értéke a benne foglalt nemesfém piaci értékéhez igazodik;

3. belföldi illetőségű magánszemély: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 2. pontja szerinti belföldi illetőségű magánszemély, továbbá az a magyar állampolgár, aki egyidejűleg más állam állampolgárságával is rendelkezik, akkor is, ha belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel; azzal, hogy nem minősül belföldi illetőségű magánszemélynek;

a) a magyar állampolgársággal nem rendelkező magánszemély, akit Magyarországon a magyar jogszabályok alapján nyilvántartásba nem vett külföldi munkáltató kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat, a magyarországi munkavégzés megkezdésének napjától számított 5 évig,

b) az a magyar állampolgár, aki – függetlenül attól, hogy egyidejűleg más állam állampolgárságával is rendelkezik-e –a tárgyév utolsó napján legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön él,

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 85. § hatálya alá tartozó, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, feltéve, hogy a tárgyévben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – kevesebb mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén;

4. belföldi illetőségű vagyonkezelési adóalany: az a vagyonkezelési adóalany, amely magyar jog alapján jött létre, továbbá az a nem magyar jog alapján létrejött vagyonkezelési adóalany, amelynek tényleges irányítási helye Magyarországon van;

5. belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. § (1) bekezdés o) pontja szerinti, külföldi jog alapján bejegyzett, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság;

6. egyéni vállalkozó: az Szja tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó;

7. ékszer: személyi díszítésre szolgáló kis tárgy ideértve különösen a gyűrűt, karkötőt, nyakláncot, melltűt, fülbevalót, függeléket, medaliont, nyakkendőtűt, kézelőgombot;

8. értéknövelő beruházás: az ingatlan szokásos piaci értékét növelő, bizonylattal igazolt ráfordítás, ideértve különösen az ingatlan bővítésére, átalakítására, korszerűsítésére vagy rendeltetésének megváltoztatására fordított igazolt kiadást; nem minősül értéknövelő beruházásnak az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges szokásos karbantartás és javítás költsége;

9. földhasználat: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználati jogosultság és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti földhasználati jog;

10. független személyek: az Szja tv 3. § 69. pontja szerinti független feleknek minősülő személyek

11. gazdasági társaság: a Ptk. szerinti gazdasági társaság, valamint a külföldi jog alapján létrejött, a Ptk. szerinti gazdasági társaságnak megfeleltethető jogi személy;

12. gépjármű: szállító vagy vontató eszköz, amelyet beépített erőgép hajt;

13. gyűjtemény: gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, jellegük, ritkaságuk, származásuk, rendeltetésük vagy más közös gyűjtési szempont alapján egységet alkotó ingó dolgok összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét;

14. halasztott adókötelezettség: a rejtett tartalékok tényleges realizálásakor a következő üzleti években várhatóan felmerülő nyereségadó összege; vagy amennyiben a várható nyereségadó összege megalapozottan nem becsülhető, a rejtett tartalékok 15 százaléka;

15. holdingvállalkozás: az olyan gazdasági társaság, amelynél az utolsó lezárt üzleti évi egyedi beszámoló mérlegében a társasági részesedések értéke az összes eszköz értékének legalább a 90 százalékát képviseli;

16. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, ide nem értve a lábon álló termést és terményt;

17. ingó dolog: az ingatlannak nem minősülő dolog, ideértve a lábon álló termést és terményt is, kivéve a pénzeszközt, az értékpapírt és a befektetési nemesfémet; 18. jármű: vízi jármű, légi jármű, gépjármű és minden más, a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti jármű;

19. jelentős felújítás: az ingatlanon végzett olyan felújítás, melynek költsége eléri ügyleti értékének 20 százalékát;

20. kiemelt értékű ingatlan: az az ingatlan, amelynek a 15. vagy 16. § alapján meghatározható számított értéke, illetve a 19. § (6)-(7) bekezdése alkalmazásával megállapított forgalmi értéke az 500 millió forintot eléri;

21. kriptoeszköz: az Szja tv. 3. § 102. pontja szerinti kriptoeszköz;

22. külföldi illetőségű magánszemély: a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő magánszemély;

23. külföldi illetőségű vagyonkezelési adóalany: a belföldi illetőségű vagyonkezelési adóalanynak nem minősülő vagyonkezelési adóalany;

24. lakás: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, ideérve az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építményt is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház a hozzá tartozó kivett területtel együtt; nem minősül lakásnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (például garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.);

25. légi jármű: a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény szerinti légi jármű;

26. magánalapítvány: az alapító, a csatlakozó vagy az alapító, csatlakozó hozzátartozója, mint kedvezményezett érdekében a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott alapítvány, továbbá a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány, függetlenül az alapító, a csatlakozó és a kedvezményezett személyétől;

27. mezőgazdasági ingatlan: a termőföld, valamint az ingatlan-nyilvántartásban major, mocsár, zártkert, tanya és egyéb mezőgazdasági ingatlan elnevezéssel nyilvántartott ingatlan

28. mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv. 3. § 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő;

29. műtárgy: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 8. számú melléklete szerinti műalkotás, gyűjteménydarab és régiség;

30. országos tömeges ingatlanértékelési modell: az állami adó- és vámhatóság által működtetett, a lakások, illetve a felépítménnyel nem rendelkező mezőgazdasági ingatlanok statisztikai alapú tömeges értékelésére és számított értékének meghatározására szolgáló modell;

31. rejtett tartalék: a gazdasági társaság utolsó lezárt üzleti évi beszámolója mérlegében befektetett eszközként kimutatott ingatlanok, társasági részesedések és értékpapírok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözetnek az ezen eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettséggel csökkentett összege, azzal, hogy rejtett tartalék összege nulla, ha a könyv szerinti érték azonos a piaci értékkel és a rejtett tartalék negatív nem lehet;

32. szokásos piaci érték: az Szja tv. 3. § 9. pontja szerinti szokásos piaci érték, a tőzsdén nem forgalmazott részvény, a vagyoni betét, az üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés saját tőke alapján történő értékelésére vonatkozó rendelkezés kivételével;

33. tárgyév: a naptári év, azzal, hogy

a) azon magánszemély esetén, akinek belföldi illetősége a naptári évben megszűnik – feltéve, hogy a naptári év végéig ismételten belföldi illetősége nem keletkezik – a tárgyév a január 1-jétől belföldi illetőség megszűnését megelőző napig terjedő időszak

b) azon vagyonkezelési adóalany esetén, amelynek belföldi illetősége a naptári évben megszűnik – feltéve, hogy a naptári év végéig ismételten belföldi illetősége nem keletkezik –a tárgyév a január 1-jétől a belföldi illetőség megszűnését megelőző napig terjedő időszak,

c) azon vagyonkezelési adóalany esetében, amely a naptári évben megszűnik, vagy amelynek vagyonkezelési adóalanyi minősége az azt megalapozó szervezet, jogviszony vagy elkülönített vagyontömeg megszűnése, illetve az elkülönített vagyon teljes kiadása miatt a naptári évben megszűnik, a tárgyév a január 1-jétől a megszűnést megelőző napig terjedő időszak.

34. társasági részesedés: a gazdasági társaságban lévő, a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti tulajdoni részesedést jelentő befektetés, valamint az annak megfelelő, vagyoni és egyéb tulajdonosi jogokat biztosító befektetés, kivéve a kollektív befektetési értékpapírt;

35. tényleges irányítási hely: az az állam, amelyben a vagyonkezelési adóalany működésének egészére vonatkozó meghatározó stratégiai, irányítási és gazdasági döntéseket ténylegesen meghozzák; ennek meghatározása során valamennyi releváns tényt és körülményt figyelembe kell venni, így különösen azt, hogy hol hozzák meg a vagyon befektetésére, kezelésére, hasznosítására, felhasználására és kiadására vonatkozó meghatározó döntéseket, valamint, hogy hol (mely államban) fejti ki a tevékenységét az e döntések meghozatalára ténylegesen jogosult személy vagy személyek. Figyelembe kell venni azt is, ha a belföldi illetőségű vagyonrendelő, alapító vagy más személy a vagyon kezelésére, befektetésére, hasznosítására, felhasználására vagy kiadására vonatkozó meghatározó döntésekre tényleges befolyást gyakorol; nem tekinthető a tényleges irányítás helyének önmagában az a hely, ahol a más helyen ténylegesen meghozott döntést formálisan jóváhagyják, dokumentálják vagy végrehajtják; ha a vagyonkezelési adóalany bármely vagyonrendelője vagy alapítója belföldi illetőségű magánszemély, ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a vagyonkezelési adóalany tényleges irányítási helye Magyarországon van; a vélelmet bármely kedvezményezett belföldi illetősége is megalapozza, ha e kedvezményezett a vagyon kezelésére, befektetésére, hasznosítására, felhasználására vagy kiadására vonatkozó meghatározó döntésekre tényleges befolyást gyakorol; a vélelem megdöntéséhez bizonyítani kell, hogy a vagyonkezelési adóalany működésének egészére vonatkozó meghatározó stratégiai, irányítási és gazdasági döntéseket ténylegesen Magyarországon kívül hozzák meg;

36. termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve és a felsorolt valamelyik célra hasznosítják, ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet;

37. utolsó lezárt üzleti évi beszámoló: az adóbevallás elkészítésekor rendelkezésre álló legutolsó üzleti évi beszámoló;

38. üzleti évi beszámoló: a számviteli törvény szerinti egyedi beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló, továbbá bármely elismert és alkalmazható pénzügyi beszámolási keretrendszer (számviteli standard) szerint elkészített és elfogadott éves, illetve összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatás;

39. vagyonelem: az adóalany tulajdonában álló vagy az adóalanyt bármely jogcímen megillető, pénzben kifejezhető értékkel rendelkező valamennyi dolog, jog, követelés, jogosultság és egyéb vagyoni vagy gazdasági érték, ideértve különösen az ingó dolgot, az ingatlant, a pénzeszközt, befektetési nemesfémet és drágakövet, a társasági részesedést, a személyegyesítő társaságban vagy más, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben fennálló tagsági vagy részesedési jogot, az értékpapírt, a pénzügyi eszközt, a kriptoeszközt, a biztosítási szerződés alapján fennálló jogot, valamint az opciós és más szerződéses jogosultságot, függetlenül annak megszerzési vagy keletkezési jogcímétől, elnevezésétől, megjelenési formájától, nyilvántartásba vételétől, átruházhatóságától és realizálásától; vagyonkezelési adóalany esetében a kezelt vagyonhoz, a magánalapítvány vagyonához, illetve a külföldi vagyonkezelési adóalany elkülönített vagyonához tartozó valamennyi ilyen dolog, jog, követelés, jogosultság és egyéb vagyoni vagy gazdasági érték;

40. vagyonelem számított értéke: a vagyonelemnek az e törvényben foglaltak szerint a vagyonadó alapjának meghatározásakor figyelembe veendő értéke;

41. vagyonkezelési adóalany: az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 30. pontja szerinti bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, a magánalapítvány, továbbá a nem magyar jog alapján létrejött olyan szervezet, jogviszony vagy elkülönített vagyontömeg, amely – jogi személyiség fennállásától függetlenül – célja, működése, a vagyon feletti tulajdonosi és rendelkezési jogok elkülönülése, valamint a vagyonrendelő vagy az alapító, a vagyon kezelésére jogosult személy és a kedvezményezett jogállása alapján a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyonnal vagy a magánalapítvánnyal azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetést tölt be;

42. vízi jármű: a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerinti vízi jármű.