Molnár & PartnersVagyonadó 2026

1. melléklet

Szabályozott piacon (tőzsdén) nem jegyzett és szabályozott piacon, tőzsdén kívüli forgalomban rendszeresen nem kereskedett társasági részesedések adózás alapjául szolgáló számított vagyoni értékének meghatározása
Mellékletek · Megnyitás az interaktív olvasóban

1. mellékletSzabályozott piacon (tőzsdén) nem jegyzett és szabályozott piacon, tőzsdén kívüli forgalomban rendszeresen nem kereskedett társasági részesedések adózás alapjául szolgáló számított vagyoni értékének meghatározása
I. A társasági részesedés vagyoni értéke (V) a tulajdonolt gazdasági társaságra vonatkozó, a statikus vagyoni helyzetet mutató saját tőke (ST) értékének, valamint a jövedelemtermelő képességet reprezentáló hozamérték (H) kétszeresének a tulajdoni hányadra jutó súlyozott átlaga:
V = [(ST + 2 x H) ÷ 3] x tulajdoni hányad
ahol:
a) a saját tőke (ST) értéke a részesedést kibocsátó gazdasági társaság utolsó lezárt üzleti évi beszámolója szerinti saját tőke összege;
b) a hozamérték (H) a részesedést kibocsátó gazdasági társaság utolsó három lezárt üzleti évi beszámolója szerinti adózott eredményének (AE) egyszerű számtani átlaga, elosztva a tőkésítési rátával (T):
H = [(AEn + AEn-1 + AEn-2) ÷ 3] ÷ T
Amennyiben a lezárt üzleti évi beszámolók szerinti adózott eredmény (AE) egyszerű számtani átlaga negatív, abban az esetben a vagyoni érték (V) számítása során a hozamértéket (H) 0- nak kell tekinteni.
Az elvárt tőkemegtérülés biztosításához meghatározott tőkésítési ráta T = 15 százalék (0,15).
II. Holdingvállalkozásban fennálló társasági részesedés vagyoni értéke (V) – az I. pontban foglaltaktól eltérően – a részesedést kibocsátó gazdasági társaság utolsó lezárt üzleti évi beszámolója szerinti saját tőke (ST) tulajdoni hányadra jutó értéke:
V = ST x tulajdoni hányad
III. Jogelőd nélkül alapított gazdasági társaságban (ide nem értve a holdingvállalkozást) fennálló társasági részesedés vagyoni értékének (V) meghatározása során az alapítás üzleti évében és az azt követő két üzleti évben a hozamértéket (H) 0-nak kell tekinteni:
V = [(ST + 2 x 0) ÷ 3] x tulajdoni hányad
Nem alkalmazható az e pont szerinti értékelés attól az üzleti évtől kezdve, amely üzleti évben a lezárt üzleti évi beszámolóban a gazdasági társaság saját tőkéje meghaladja az 500 millió forintot, vagy amely üzleti évben a saját tőke (ST) 25 százalékát meghaladó hozamérték áll rendelkezésre. Az ilyen esetben a vagyoni értéket (V) az I. pont szerint kell meghatározni.
IV. Az I.-III. pont szerinti saját tőke (ST) és adózott eredmény (AE) meghatározása során
a) Azon gazdasági társaság esetén, amelynél az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló szerinti saját tőke nem haladta meg az 500 millió forintot, a vagyonadó alapjának számítása során a saját tőke (ST) értékeként az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló szerinti saját tőke értékét kell figyelembe venni.
b) Azon gazdasági társaság esetén, amelynél az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló szerinti saját tőke meghaladta az 500 millió forintot, a vagyonadó alapjának számítása során a saját tőke (ST) értékeként az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló szerinti saját tőke rejtett tartalékkal korrigált (növelt) értékét kell figyelembe venni.
c) Rejtett tartalék számítása: a b) pont alkalmazásában rejtett tartalékként az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló mérlegében befektetett eszközként kimutatott ingatlanok, társasági részesedések és értékpapírok piaci értéke és könyv szerinti értéke –ideértve a számviteli törvény szerinti értékhelyesbítés, vagy az azzal azonos tartalmú, a befektetett eszközhöz kapcsolódóan külön tételben kimutatott értékkülönbözet összegét is – közötti pozitív különbözet ezen eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettséggel csökkentett, független könyvvizsgáló által felülvizsgált összegét kell figyelembe venni. A rejtett tartalék számítása során az ingatlanok, társasági részesedések és értékpapírok piaci értékeként ezen eszközök e törvény szerinti értékeléssel megállapított számított értéke is figyelembe vehető.
d) A számviteli törvénytől eltérő pénzügyi beszámolási keretrendszer (számviteli standard) szerint elkészített és elfogadott éves pénzügyi kimutatás esetén
− saját tőke (ST) alatt a mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek különbözetét (nettó eszközérték), továbbá
− adózott eredmény (AE) alatt a bevételek és költségek/ráfordítások különbözetének jövedelemadóval csökkentett összegét
kell érteni, elnevezésétől függetlenül.
e) A saját tőke (ST) összege csökkenthető az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló mérlegfordulónapját követően jóváhagyott vagy kifizetett osztalék összegével, amennyiben annak összegét az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló szerinti saját tőke összege tartalmazza.
V. A vagyoni érték (V) meghatározása során
a) amennyiben csak egy vagy két lezárt üzleti évi beszámoló adatai állnak rendelkezésre, akkor a rendelkezésre álló adatokat kell megfelelően figyelembe venni. A 365 napnál rövidebb vagy hosszabb üzleti év adózott eredményét egész évre kell átszámítani (arányosítani);
b) kisebbségi társasági részesedés (50 százalék alatti közvetlen és közvetett tulajdoni hányad) esetén
− 33 százalékot elérő tulajdoni hányad esetén 25 százalékkal,
− 33 százalékot el nem érő tulajdoni hányad esetén 30 százalékkal
csökkenthető az I.-III. pont szerinti vagyoni érték.
c) a társasági részesedés jelentős, 10 százalékot meghaladó, független harmadik felek közötti értékesítése (átruházása) esetén a vagyoni érték meghatározása során, az értékesítéstől számított egy évig, az átruházási szerződésben meghatározott tranzakciós ellenérték is figyelembe vehető, amennyiben az tükrözi az ésszerű és valószínű valós piaci értéket.
VI. Külföldi gazdasági társaságban lévő társasági részesedés esetén a tőkésítési ráta az adott ország kockázatmentes kamatlába és a szabályozott piacán (tőzsdéjén) nem jegyzett társaságokra alkalmazandó kockázati felár együttes értéke alapján is meghatározható.
VII. Amennyiben a társasági részesedést kibocsátó gazdasági társaság anyavállalatként összevont (konszolidált) éves beszámolót is készít, úgy a vagyoni értéket (V) az egyedi beszámoló adatai helyett az összevont (konszolidált) éves beszámoló adatai alapján kell meghatározni, az e mellékletben foglaltak figyelembevételével.
Indokolás – 1. melléklethez

A melléklet a 12. § (3) bekezdés szerinti társasági részesedések adózás alapjául szolgáló számított vagyoni értéke meghatározásának szabályait tartalmazza.

E társasági részesedések értékelése a vagyonadó egyik legfontosabb és legérzékenyebb szabályozási kérdése. A cél olyan módszertan kialakítása, amely a lehető legnagyobb mértékben a társasági részesedést kibocsátó gazdasági társaságok számviteli adataira, elfogadott és közzétett beszámolóira épül, egyszerűen alkalmazható, tömegesen végrehajtható, ugyanakkor megfelelően közelíti a társasági részesedések valós értékét. Alapesetben a gazdasági társaságok utolsó lezárt üzleti évi egyedi beszámolóinak adatait kell figyelembe venni, kivéve, ha a társasági részesedést kibocsátó gazdasági társaság anyavállalatként összevont (konszolidált) éves beszámolót is készít, mert ez esetben a számított vagyoni értéket az egyedi beszámoló adatai helyett az összevont (konszolidált) éves beszámoló adatai alapján kell meghatározni.

A szabályozott piacon, tőzsdén nem jegyzett és szabályozott piacon (tőzsdén) kívüli forgalomban rendszeresen nem kereskedett társasági részesedések értékelésére kiindulópontként a svájci vagyonadóztatásban alkalmazott módszerhez hasonló formula alkalmazása javasolt. Ennek alapján a gazdasági társaság számított vagyoni értéke főszabály szerint a saját tőke és a jövedelemtermelő képességet kifejező hozamérték súlyozott átlaga, ahol a saját tőke egyharmados, a hozamérték kétharmados súllyal kerül figyelembevételre. Ugyanakkor lényeges különbség a svájci vagyonadóztatásban alkalmazott módszerhez képest, hogy e melléklet szerinti módszer csak minimális kivétellel, korrekcióval számol, annak érdekében, hogy a vagyoni érték meghatározása közvetlenül a beszámoló adataiból egyszerűen és egyértelműen elvégezhető legyen.

A saját tőke figyelembevétele során indokolt az egyszerűsítési szempontokra is tekintettel lenni. Azon gazdasági társaságok esetében, amelyek utolsó lezárt üzleti évi beszámolója szerinti saját tőkéje nem haladta meg az 500 millió forintot, a vagyonadó alapjául szolgáló társasági részesedés számított értékének meghatározásakor elegendő az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló szerinti saját tőke figyelembevétele. Azon gazdasági társaságok esetében ugyanakkor, amelyek saját tőkéje meghaladta az 500 millió forintot, a beszámoló szerinti saját tőkét korrigálni (növelni) kell a rejtett tartalékokkal. A rejtett tartalékok alatt a gazdasági társaság utolsó lezárt üzleti évi beszámolója mérlegében befektetett eszközként kimutatott ingatlanok, társasági részesedések és értékpapírok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet ezen eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettséggel csökkentett összegét kell érteni. A rejtett tartalék összege nulla, ha a könyv szerinti érték azonos a piaci értékkel, a rejtett tartalék negatív nem lehet.

A saját tőke összege csökkenthető az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló mérlegfordulónapját követően jóváhagyott vagy kifizetett osztalék összegével, amennyiben annak összegét az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló szerinti saját tőke összege tartalmazza.

A hozamérték meghatározásakor a gazdasági társaság utolsó három lezárt üzleti évi beszámolója szerinti adózott eredményből kell kiindulni, a tőkésítési (kapitalizációs) ráta figyelembevételével. Amennyiben a lezárt üzleti évi beszámolók szerinti adózott eredmény egyszerű számtani átlaga negatív, abban az esetben a vagyoni érték számítása során a hozamértéket 0-nak kell tekinteni. Ha csak egy vagy két lezárt üzleti évi beszámoló adatai állnak rendelkezésre, akkor a rendelkezésre álló adatokat kell megfelelően figyelembe venni. A 365 napnál rövidebb vagy hosszabb üzleti év adózott eredményét egész évre kell átszámítani (arányosítani). Az elvárt tőkemegtérülés biztosításához meghatározott tőkésítési ráta T = 15 százalék (0,15).

Külön szabályozást igényelnek a holdingtársaságok. Holding társaságnak azok a társaságok minősülnek, amelyek utolsó lezárt üzleti évi egyedi beszámolójának mérlegében szereplő eszközök döntő hányadát – legalább 90 százalékát – társasági részesedések teszik ki. Holdingtársaság esetében a társasági részesedés értékét főszabály szerint a számviteli beszámoló szerinti saját tőke alapján, 100 százalékos súllyal indokolt meghatározni.

Külön kezelendő a kisebbségi társasági részesedések értékelése. A kisebbségi részesedések gazdasági értéke jellemzően alacsonyabb, mint a gazdasági társaság teljes értékének tulajdoni hányadra vetített arányos része, mivel az ilyen részesedéshez főszabály szerint nem kapcsolódik meghatározó vállalatirányítási befolyás, és annak értékesíthetősége is korlátozottabb lehet. Ezért a kisebbségi társsági részesedéseknél meghatározott diszkont érvényesíthető.

Jogelőd nélkül alapított gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés vagyoni értékének meghatározása során az alapítás üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, amikor jellemzően a gazdasági társaság még nem nyereséges, a hozamértéket 0-nak indokolt tekinteni. E megközelítés kifejezetten kedvező hatással lehet a kezdő vállalkozások számára.

Külföldi székhelyű gazdasági társaságok esetében főszabály szerint ugyanazon értékelési elvek alkalmazása indokolt, mint a belföldi székhelyű gazdasági társaságoknál. A szabályozás célja ebben az esetben is az, hogy az értékelés főszabályként a számviteli adatokon alapuló módszertanon nyugodjon.

Külön szükséges rendelkezni a számviteli törvénytől eltérő pénzügyi beszámolási keretrendszer (számviteli standard) szerint elkészített és elfogadott éves pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan, mind a saját tőke, mind az adózott eredmény megfelelő értékeinek figyelembevétele érdekében. Ugyanakkor a melléklet külön rendelkezése a fentiektől eltérően lehetővé teszi a társasági részesedés jelentős, 10 százalékot meghaladó, független harmadik felek közötti értékesítése, átruházása esetén, hogy a vagyoni érték meghatározására az értékesítéstől számított egy évig, az átruházási szerződésben meghatározott tranzakciós ellenérték figyelembevételével kerüljön sor, amennyiben az tükrözi az ésszerű és valószínű valós piaci értéket.

Forrás: a Pénzügyminisztérium által 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg és indokolás. A szöveg a PDF-ből gépi úton kinyert, tördelése eltérhet; idézéshez az eredeti dokumentum az irányadó. Az indokolás szerint „Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.”

Fontos: az oldal egy még el nem fogadott törvénytervezetet ismertet; a parlamenti tárgyalás során a küszöbök, a kulcsok, a határidők és az értékelési szabályok változhatnak. Általános tájékoztatás, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak, és nem helyettesíti az egyedi helyzet szakértői vizsgálatát.