1. melléklet
Szabályozott piacon (tőzsdén) nem jegyzett és szabályozott piacon, tőzsdén kívüli forgalomban rendszeresen nem kereskedett társasági részesedések adózás alapjául szolgáló számított vagyoni értékének meghatározása
Mellékletek · Megnyitás az interaktív olvasóban
A melléklet a 12. § (3) bekezdés szerinti társasági részesedések adózás alapjául szolgáló számított vagyoni értéke meghatározásának szabályait tartalmazza.
E társasági részesedések értékelése a vagyonadó egyik legfontosabb és legérzékenyebb szabályozási kérdése. A cél olyan módszertan kialakítása, amely a lehető legnagyobb mértékben a társasági részesedést kibocsátó gazdasági társaságok számviteli adataira, elfogadott és közzétett beszámolóira épül, egyszerűen alkalmazható, tömegesen végrehajtható, ugyanakkor megfelelően közelíti a társasági részesedések valós értékét. Alapesetben a gazdasági társaságok utolsó lezárt üzleti évi egyedi beszámolóinak adatait kell figyelembe venni, kivéve, ha a társasági részesedést kibocsátó gazdasági társaság anyavállalatként összevont (konszolidált) éves beszámolót is készít, mert ez esetben a számított vagyoni értéket az egyedi beszámoló adatai helyett az összevont (konszolidált) éves beszámoló adatai alapján kell meghatározni.
A szabályozott piacon, tőzsdén nem jegyzett és szabályozott piacon (tőzsdén) kívüli forgalomban rendszeresen nem kereskedett társasági részesedések értékelésére kiindulópontként a svájci vagyonadóztatásban alkalmazott módszerhez hasonló formula alkalmazása javasolt. Ennek alapján a gazdasági társaság számított vagyoni értéke főszabály szerint a saját tőke és a jövedelemtermelő képességet kifejező hozamérték súlyozott átlaga, ahol a saját tőke egyharmados, a hozamérték kétharmados súllyal kerül figyelembevételre. Ugyanakkor lényeges különbség a svájci vagyonadóztatásban alkalmazott módszerhez képest, hogy e melléklet szerinti módszer csak minimális kivétellel, korrekcióval számol, annak érdekében, hogy a vagyoni érték meghatározása közvetlenül a beszámoló adataiból egyszerűen és egyértelműen elvégezhető legyen.
A saját tőke figyelembevétele során indokolt az egyszerűsítési szempontokra is tekintettel lenni. Azon gazdasági társaságok esetében, amelyek utolsó lezárt üzleti évi beszámolója szerinti saját tőkéje nem haladta meg az 500 millió forintot, a vagyonadó alapjául szolgáló társasági részesedés számított értékének meghatározásakor elegendő az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló szerinti saját tőke figyelembevétele. Azon gazdasági társaságok esetében ugyanakkor, amelyek saját tőkéje meghaladta az 500 millió forintot, a beszámoló szerinti saját tőkét korrigálni (növelni) kell a rejtett tartalékokkal. A rejtett tartalékok alatt a gazdasági társaság utolsó lezárt üzleti évi beszámolója mérlegében befektetett eszközként kimutatott ingatlanok, társasági részesedések és értékpapírok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet ezen eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettséggel csökkentett összegét kell érteni. A rejtett tartalék összege nulla, ha a könyv szerinti érték azonos a piaci értékkel, a rejtett tartalék negatív nem lehet.
A saját tőke összege csökkenthető az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló mérlegfordulónapját követően jóváhagyott vagy kifizetett osztalék összegével, amennyiben annak összegét az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló szerinti saját tőke összege tartalmazza.
A hozamérték meghatározásakor a gazdasági társaság utolsó három lezárt üzleti évi beszámolója szerinti adózott eredményből kell kiindulni, a tőkésítési (kapitalizációs) ráta figyelembevételével. Amennyiben a lezárt üzleti évi beszámolók szerinti adózott eredmény egyszerű számtani átlaga negatív, abban az esetben a vagyoni érték számítása során a hozamértéket 0-nak kell tekinteni. Ha csak egy vagy két lezárt üzleti évi beszámoló adatai állnak rendelkezésre, akkor a rendelkezésre álló adatokat kell megfelelően figyelembe venni. A 365 napnál rövidebb vagy hosszabb üzleti év adózott eredményét egész évre kell átszámítani (arányosítani). Az elvárt tőkemegtérülés biztosításához meghatározott tőkésítési ráta T = 15 százalék (0,15).
Külön szabályozást igényelnek a holdingtársaságok. Holding társaságnak azok a társaságok minősülnek, amelyek utolsó lezárt üzleti évi egyedi beszámolójának mérlegében szereplő eszközök döntő hányadát – legalább 90 százalékát – társasági részesedések teszik ki. Holdingtársaság esetében a társasági részesedés értékét főszabály szerint a számviteli beszámoló szerinti saját tőke alapján, 100 százalékos súllyal indokolt meghatározni.
Külön kezelendő a kisebbségi társasági részesedések értékelése. A kisebbségi részesedések gazdasági értéke jellemzően alacsonyabb, mint a gazdasági társaság teljes értékének tulajdoni hányadra vetített arányos része, mivel az ilyen részesedéshez főszabály szerint nem kapcsolódik meghatározó vállalatirányítási befolyás, és annak értékesíthetősége is korlátozottabb lehet. Ezért a kisebbségi társsági részesedéseknél meghatározott diszkont érvényesíthető.
Jogelőd nélkül alapított gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés vagyoni értékének meghatározása során az alapítás üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, amikor jellemzően a gazdasági társaság még nem nyereséges, a hozamértéket 0-nak indokolt tekinteni. E megközelítés kifejezetten kedvező hatással lehet a kezdő vállalkozások számára.
Külföldi székhelyű gazdasági társaságok esetében főszabály szerint ugyanazon értékelési elvek alkalmazása indokolt, mint a belföldi székhelyű gazdasági társaságoknál. A szabályozás célja ebben az esetben is az, hogy az értékelés főszabályként a számviteli adatokon alapuló módszertanon nyugodjon.
Külön szükséges rendelkezni a számviteli törvénytől eltérő pénzügyi beszámolási keretrendszer (számviteli standard) szerint elkészített és elfogadott éves pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan, mind a saját tőke, mind az adózott eredmény megfelelő értékeinek figyelembevétele érdekében. Ugyanakkor a melléklet külön rendelkezése a fentiektől eltérően lehetővé teszi a társasági részesedés jelentős, 10 százalékot meghaladó, független harmadik felek közötti értékesítése, átruházása esetén, hogy a vagyoni érték meghatározására az értékesítéstől számított egy évig, az átruházási szerződésben meghatározott tranzakciós ellenérték figyelembevételével kerüljön sor, amennyiben az tükrözi az ésszerű és valószínű valós piaci értéket.
Gyakori kérdések · A lényeg három percben · Mi számít bele a vagyonba? · Cégrészesedések értékelése · Mi hárul a cégekre? · Esettanulmányok számokkal · Mit érdemes most átgondolni?
Forrás: a Pénzügyminisztérium által 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg és indokolás. A szöveg a PDF-ből gépi úton kinyert, tördelése eltérhet; idézéshez az eredeti dokumentum az irányadó. Az indokolás szerint „Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.”
