15. § – 4. A belföldi ingatlanok értékelése
Második rész – A vagyonelemek értékelése · VI. Fejezet – Az értékelés különös szabályai · 4. A belföldi ingatlanok értékelése · Megnyitás az interaktív olvasóban
A rendelkezés meghatározza a belföldi ingatlan értékelési alapjait: az ügyleti értéket, a NAV által a tömeges ingatlanértékelési modellel meghatározott értéket és a független ingatlanvagyon-értékelő által megállapított forgalmi értéket. Ezeket a 16. § szerinti sorrendben kell alkalmazni. Ügyleti értéknek a 12 hónapnál nem régebbi visszterhes szerzésnél a független felek szerződésében meghatározott ellenérték tekinthető, feltéve, hogy a NAV az ügylethez kapcsolódó illetékkiszabás során a szerződésben rögzített vételértól eltérő forgalmi értéket nem állapított meg. Ez esetben, vagy tíz évnél nem régebbi ingyenes szerzésnél a NAV által az illetékkiszabási eljárásban, ennek hiányában a hagyatéki eljárásban megállapított hatósági érték lesz az ügyleti érték. Ha pedig rendelkezésre áll bírói ítéletben rögzített forgalmi érték, azt kell irányadónak tekinteni összhangban az illetékekről szóló törvény azon rendelkezésével is, melynek értelmében a bíróság által megállapított forgalmi az állami adóhatóság nem bírálhatja felül. Előfordulhat olyan eset, amikor az adóalany illetékügyében már született végleges illetékkiszabó határozat, s az adóalany a (2) bekezdés b) pontja szerinti határozat, mely ellen az adóalany az Air. 130. §-a szerinti közigazgatási pert indított, mely az adóbevallás benyújtásakor még nem zárult le. Ilyen esetben a (2) bekezdés d) pontja szerinti
ítélet nem áll rendelkezésre, így a végleges adóhatósági határozatban rögzített forgalmi értéket kell ügyleti értéknek tekinteni. Ugyanakkor, ha a pert lezáró jogerős ítélet, vagy az abban elrendelt új eljárásban az állami adóhatóság a bevallás benyújtásakor rendelkezésre álló értéktől eltérő forgalmi értéket állapít meg, annak vagyonadóalapra gyakorolt hatását az adóalany önellenőrzéssel helyesbítheti.
A tizenkét hónapon belüli időpontra vonatkozó ügyleti érték indexálás nélkül alkalmazható, ha az ingatlan értékét lényegesen befolyásoló változás nem történt. Ilyen változás lehet különösen a jelentős felújítás, korszerűsítés, bővítés, átalakítás vagy rendeltetésváltozás; a szokásos karbantartás nem tartozik ide. Lényeges változás esetén a számított értéket a NAV-modell vagy független ingatlanvagyon-értékelő által megállapított forgalmi érték alapján kell meghatározni.
Fontos hangsúlyozni, hogy a szabályozás a 12 hónapos, illetve 10 éves időintervallum kezdő időpontjaként az ügylet létrejöttére utal az (1) bekezdés a) pontban. Az ügyleti érték időpontjának egységes kezelése érdekében a szabályozás, erre a rendelkezésre utal a későbbiekben is. Így az azonos helyzetben lévő adózókat mindig azonosan kezeli a szabályozás, vagyis függetlenül attól, hogy a (w) bekezdés a)-d) pontjaiban rögzített értékmegállapítás mikor született, az ügyleti érték alkalmazhatóságát mindig az ügylet létrejöttéhez viszonyítva kell vizsgálni.
A tizenkét hónapnál régebbi, de tíz évnél nem korábbi ügyleti érték csak a 2. melléklet vagy az (5) bekezdés szerint indexálva alkalmazható. Tekintettel arra, hogy a 2. melléklet szerinti indexálás kizárólag a lakás és a termőföld esetében alkalmazható, egyéb ingatlanoknál – ideértve a lakással egybeépült, nem lakásfunkciójú önálló ingatlanrészeket is – az (5) bekezdés szerinti indexálási szabály irányadó. Ezen ingatlanok esetében az indexált értéket az ügyleti értéknek a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján meghatározott, az adott ingatlantípusra alkalmazható árindex változásával történő módosításával kell meghatározni.
Mivel tíz évnél régebbi ügyletben rögzített ár, nem tekinthető ügyleti értéknek az (1) bekezdés a) pontja értelmében, az ilyen szerződéses érték szintén nem vehető figyelembe indexálva sem.
Ingatlanok értékelése · Mi számít bele a vagyonba? · Esettanulmányok számokkal · Mit érdemes most átgondolni? · Gyakori kérdések
Forrás: a Pénzügyminisztérium által 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg és indokolás. A szöveg a PDF-ből gépi úton kinyert, tördelése eltérhet; idézéshez az eredeti dokumentum az irányadó. Az indokolás szerint „Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.”
