Molnár & PartnersVagyonadó 2026

24. § – 13. A vagyonkezelési adóalany adóalapja

Második rész – A vagyonelemek értékelése · VI. Fejezet – Az értékelés különös szabályai · 13. A vagyonkezelési adóalany adóalapja · Megnyitás az interaktív olvasóban

24. §13. A vagyonkezelési adóalany adóalapja
(1) A vagyonkezelési adóalany adóalapjának megállapítása során a vagyonába tartozó adóköteles vagyonelemeket az e törvényben az adott vagyonelemre meghatározott értékelési szabályok szerint, vagyonelemenként megállapított számított értéken kell figyelembe venni.
(2) A vagyonkezelési adóalany adóalapját az (1) bekezdés szerint meghatározott számított értékek alapján a 6. § szerint kell megállapítani.
(3) Kapcsolt vagyonkezelési adóalanyoknak minősülnek azok a vagyonkezelési adóalanyok, amelyeknek legalább egy-egy vagyonrendelője
a) ugyanaz a személy,
b) egymásnak a Ptk. szerinti hozzátartozói, vagy
c) egymással a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak,
feltéve, hogy az e személyek által rendelkezésre bocsátott vagyon, az annak helyébe lépő vagyon vagy annak hozama a tárgyév utolsó napján az érintett vagyonkezelési adóalany vagyonának részét képezi. A kapcsoltság fennállását nem érinti, ha a vagyon rendelkezésre bocsátása közvetítő személyen, szervezeten, jogviszonyon vagy más vagyonkezelési adóalanyon keresztül történt. A kapcsoltság akkor is fennáll, ha az az e bekezdés szerinti kapcsolati láncolaton keresztül állapítható meg.
(4) A kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok a 6. § szerinti egymilliárd forintos értékhatárt tárgyévenként együttesen egy alkalommal alkalmazhatják. Az értékhatár a kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok között megosztható, az általuk figyelembe vett összegek együttes összege azonban nem haladhatja meg az egymilliárd forintot.
(5) A (4) bekezdés szerinti megosztás akkor érvényes, ha valamennyi kapcsolt vagyonkezelési adóalany a 25. § (1) bekezdése szerinti határidőig az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon azonos tartalmú nyilatkozatot tesz a kapcsolt vagyonkezelési adóalanyokról és az általuk alkalmazott értékhatár összegéről. A nyilatkozat az adott tárgyévre szól, és valamennyi kapcsolt vagyonkezelési adóalanyt köti.
(6) Ha a kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok nem tesznek határidőben azonos tartalmú nyilatkozatot, az egymilliárd forintos értékhatárt a vagyonkezelési adóalanyok létrejöttének sorrendjében kell közöttük felosztani. A legkorábban létrejött vagyonkezelési adóalany az értékhatárból legfeljebb a 6. § szerint, az értékhatár figyelembevétele nélkül meghatározott összeggel azonos összeget alkalmazhat. A sorban következő vagyonkezelési adóalany az értékhatárnak csak a korábban létrejött vagyonkezelési adóalanyok által fel nem használt részét alkalmazhatja. Azonos napon létrejött vagyonkezelési adóalanyok esetében a kisebb adószámú vagyonkezelési adóalanyt kell korábban létrejöttnek tekinteni.
(7) A kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok adóalanyiságát a (4)–(6) bekezdés nem érinti; az adóalapot és az adót vagyonkezelési adóalanyonként külön-külön kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
(8) E § alkalmazásában vagyonrendelő alatt a bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagyonrendelőjét, a magánalapítvány alapítóját és csatlakozóját, továbbá a nem magyar jog alapján létrejött vagyonkezelési adóalany esetében az ezeknek megfelelő személyt kell érteni.
Indokolás – 24. §-hoz

A rendelkezés a vagyonkezelési adóalany adóalapjának meghatározását rendezi.

Az (1) bekezdés alapján a vagyonkezelési adóalany vagyonába tartozó adóköteles vagyonelemeket az e törvényben az adott vagyonelemre irányadó értékelési szabályok szerint, vagyonelemenként kell értékelni. A szabály biztosítja, hogy a vagyonkezelési adóalany vagyonát alkotó vagyonelemekre ugyanazok az eszközspecifikus értékelési szabályok alkalmazandók, mint más adóalanyok esetében. A (2) bekezdés alapján az így meghatározott számított értékekből a 6. § általános szabályai szerint kell megállapítani a vagyonkezelési adóalany adóalapját, ideértve a levonható tartozások figyelembevételét és az egymilliárd forintos értékhatár alkalmazását is.

A (3)–(8) bekezdés a kapcsolt vagyonkezelési adóalanyokra állapít meg különös szabályokat annak érdekében, hogy ugyanazon vagy egymással kapcsolatban álló vagyonrendelőkhöz kapcsolódó vagyon több konstrukció közötti megosztása ne eredményezze az egymilliárd forintos értékhatár többszörös alkalmazását. A kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok az értékhatárt együttesen csak egyszer alkalmazhatják, és annak megosztásáról azonos tartalmú nyilatkozatot tehetnek, ennek hiányában a törvény objektív sorrendi szabály alapján rendezi az értékhatár felosztását. A rendelkezés a vagyonkezelési adóalanyok önálló adóalanyiságát nem érinti, adóalapjukat és adójukat továbbra is külön-külön kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Forrás: a Pénzügyminisztérium által 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg és indokolás. A szöveg a PDF-ből gépi úton kinyert, tördelése eltérhet; idézéshez az eredeti dokumentum az irányadó. Az indokolás szerint „Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.”

Fontos: az oldal egy még el nem fogadott törvénytervezetet ismertet; a parlamenti tárgyalás során a küszöbök, a kulcsok, a határidők és az értékelési szabályok változhatnak. Általános tájékoztatás, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak, és nem helyettesíti az egyedi helyzet szakértői vizsgálatát.