Molnár & PartnersVagyonadó 2026

16. § – 5. A külföldi ingatlanok értékelése

Második rész – A vagyonelemek értékelése · VI. Fejezet – Az értékelés különös szabályai · 5. A külföldi ingatlanok értékelése · Megnyitás az interaktív olvasóban

16. §5. A külföldi ingatlanok értékelése
(1) Külföldön fekvő ingatlan számított értéke a szerzés évében
a) visszterhes szerzés esetén az ingatlan független személyek között létrejött átruházásáról szóló szerződésben meghatározott ellenértékének
b) ingyenes szerzés esetén, továbbá visszterhes szerzés esetén, ha az ingatlan fekvése szerinti állam hatósága által a szerzéshez kapcsolódó adó- vagy más hatósági eljárásban az a) pont szerinti ellenértéktől eltérő értéket állapított meg, a hatóság által megállapított értékének
az adókötelezettség keletkezésig megvalósított értéknövelő beruházás bekerülési értékével növelt összege.
(2) A szerzés évét követő években az ingatlan számított értéket úgy kell meghatározni, hogy az előző évi számított értéket az adóalany választása szerint
a) 3 százalékkal vagy
b) az ingatlan fekvése szerinti állam statisztikai hivatala, központi bankja vagy más állami szerve által hivatalosan közzétett, az adott ingatlantípusra alkalmazható ingatlanárindex változásával kell módosítani, és az így kapott összeget az előző évi adókötelezettség keletkezését követően a tárgyévi adókötelezettség keletkezéséig megvalósított értéknövelő beruházás bizonylatokkal alátámasztott bekerülési értékével növelni kell.
(3) Ha a külföldön fekvő ingatlan számított értéke az (1)-(2) bekezdés alapján nem állapítható meg, az ingatlan számított értékeként az ingatlan fekvése szerinti állam hatósága által az ingatlanra megállapított, a tárgyév utolsó napjára irányadó vagy az ezt megelőző legutolsó adózási, kataszteri vagy más hivatalos ingatlanértéket kell alkalmazni, ha annak összege és jogalapja megfelelően igazolható.
(4) Ha a külföldön fekvő ingatlan számított értéke a (3) bekezdés alapján sem állapítható meg, azt a 19. § szerint megállapított forgalmi érték alapján kell meghatározni.
(5) Az (1)–(3) bekezdéstől eltérően az adóalany a külföldön fekvő ingatlan számított értékeként a 19. § szerint megállapított forgalmi értéket alkalmazhatja, ha az ingatlanértékelés hitelt érdemlően igazolja, hogy az ingatlan jogi, műszaki vagy használati állapotában vagy az ingatlan egyedi körülményeiben bekövetkezett változás következtében az ingatlan tárgyév utolsó napján fennálló forgalmi értéke a (2) vagy (3) bekezdés szerint meghatározható értéknél alacsonyabb.
Indokolás – 16. §-hoz

A rendelkezés a külföldön fekvő ingatlanok értékelési szabályait határozza meg, figyelembe véve a külföldi ingatlan-nyilvántartási, adózási és értékelési rendszerek eltéréseit.

Az (1) bekezdés alapján az ingatlan számított értéke főszabály szerint visszterhes szerzés esetén a független felek között létrejött szerződésben meghatározott ellenérték. Ingyenes szerzés esetén, továbbá akkor, ha visszterhes szerzéshez kapcsolódó adó- vagy más hatósági eljárásban az ingatlan fekvése szerinti állam hatósága az ellenértéktől eltérő értéket állapít meg, a hatóság által megállapított értéket kell figyelembe venni. Ezt az összeget növelni kell az adókötelezettség keletkezéséig megvalósított értéknövelő beruházás bekerülési értékével.

A (2) bekezdés a külföldi ingatlan értékének időbeli korrekciójára két, az adóalany által választható módszert biztosít. Az adóalany az előző évi számított minden teljes év után egységesen 3 százalékkal növelheti, vagy – ha az adott államban megfelelő hivatalos adat rendelkezésre áll – az ingatlan fekvése szerinti állam statisztikai hivatala, központi bankja vagy más állami szerve által közzétett, az adott ingatlantípusra alkalmazható lakásárindex változásával módosíthatja, ha pedig ebben az évben értéknövelő beruházást valósított meg, annak bekerülési értékével szintén növelni kell a számított értéket.

A választási lehetőség figyelembe veszi, hogy az egyes országok ingatlanpiaci folyamatai jelentősen eltérhetnek, ezért a rögzített 3 százalékos éves növelés mellett indokolt lehetővé tenni az adott állam tényleges lakásár-alakulását tükröző hivatalos index alkalmazását is. Az adóalany az alkalmazott módszert tárgyévenként szabadon választhatja meg, ami egyszerű és rugalmas értékelést tesz lehetővé.

A (3) bekezdés a szerzéshez kapcsolódó érték hiányában az ingatlan fekvése szerinti állam hatósága által megállapított, megfelelően igazolt adózási, kataszteri vagy más hivatalos ingatlanérték

alkalmazását írja elő. Ha ilyen érték sem áll rendelkezésre, a (4) bekezdés alapján független ingatlanvagyon-értékelő által megállapított forgalmi értéket kell alkalmazni.

Az (5) bekezdés lehetővé teszi a szakértő által megállapított forgalmi érték alkalmazását akkor is, ha az ingatlan jogi, műszaki vagy használati állapotában, illetve egyedi körülményeiben bekövetkezett változás következtében annak tárgyév végi forgalmi értéke a (2) bekezdés szerint valorizált értéknél vagy a (3) bekezdés szerinti külföldi hatósági értéknél lényegesen alacsonyabb. Az eltérést az adóalanynak hitelt érdemlő értékbecsléssel kell igazolnia.

Forrás: a Pénzügyminisztérium által 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg és indokolás. A szöveg a PDF-ből gépi úton kinyert, tördelése eltérhet; idézéshez az eredeti dokumentum az irányadó. Az indokolás szerint „Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.”

Fontos: az oldal egy még el nem fogadott törvénytervezetet ismertet; a parlamenti tárgyalás során a küszöbök, a kulcsok, a határidők és az értékelési szabályok változhatnak. Általános tájékoztatás, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak, és nem helyettesíti az egyedi helyzet szakértői vizsgálatát.