A válaszok a 2026. október 6-i tervezeten alapulnak; a végleges törvény eltérhet. A Nyitott jelölésű kérdéseket a tervezet nem rendezi egyértelműen – ilyenkor a válasz a kockázatot írja le, eredményt nem ígér.
Általános kérdések
Adómentes a saját lakóházam?
Nem. A tervezet nem ad mentességet a lakóingatlanra; az egyetlen általános kedvezmény az 1 Mrd Ft-os küszöb. A lakhatást szolgáló ingatlan csak a részletfizetésnél jelenik meg méltánylandó körülményként T 26. § (2). (A lakás berendezése viszont a 3 M Ft feletti műtárgyak kivételével nem számít T 6. § (3).)
A cégem fizeti a vagyonadót vagy én?
Ön, magánszemélyként, a részesedés számított értéke után. A cégnek adatszolgáltatási kötelezettsége van, ha a saját tőkéje 500 M Ft felett van T 30. §. Ha a cég kifizeti Ön helyett, az Önnél jövedelemnek minősülhet a jövedelemadó szabályai szerint – ezt a tervezet nem szabályozza.
Levonhatom a cégem tartozásait?
Nem közvetlenül: a cég tartozásai a cég saját tőkéjét csökkentik, és így a képleten keresztül jelennek meg a részesedés értékében. Az Ön saját tartozásai (pl. lakáshitel) vonhatók le a vagyonából T 6. § (1).
Beleszámít a tagi kölcsön, amit a cégemnek adtam?
Igen: az Önnél követelés, amelynek számított értéke a fennálló tőkeösszeg T 21. § (6). (A cég oldalán kötelezettség, ami a saját tőkét csökkenti – a kettő tehát részben kioltja egymást.)
Mi van, ha a nettó vagyonom pontosan 1 Mrd Ft?
Nincs adó: az adóalap a nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó része T 6. § (1). 1 000 000 001 Ft-nál az adóalap 1 Ft, az adó 0,01 Ft lenne – az adót ezer forintra kerekítve ez nulla T 25. § (6).
Kell bevallást adnom, ha 1 Mrd Ft alatt vagyok?
Nem; bevallási kötelezettség csak akkor keletkezik, ha fizetendő adó is keletkezik T 25. § (1). Az iratokat azonban célszerű megőrizni, mert egy NAV-adategyeztetésnél igazolni kell az értékeket T 28. §.
A gyerekeim nevére írt vagyon kikerül az adó alól?
Kiskorú gyermeknél nem: az ajándékba kapott vagyont a szülő adóalapjában kell figyelembe venni T 7. § (4). Nagykorú gyermek külön adóalany, saját küszöbbel – de a 2026. május 14. utáni, adóelkerülési célú ajándékozást a NAV rendeltetésellenesnek minősítheti T 1. § (4)–(6), és az ajándékozási illeték szabályai is érvényesülnek.
Az állampapír, a TBSZ, a nyugdíjbiztosítás tényleg beleszámít?
A tervezet szövege szerint igen: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt (az állampapírt is), a befektetési jegyet és a visszavásárlási értékű nyugdíjbiztosítást a 21. § kifejezetten értékeli, mentességet pedig nem ad T 21. § (2)–(4), (9). Ez a társadalmi egyeztetés egyik vitatott pontja volt, a végleges szöveg változhat.
Hogyan számolom a devizában lévő vagyont?
Az MNB által a tárgyév utolsó napjára közzétett hivatalos árfolyamon; ha aznapra nincs, az azt megelőző utolsóval; nem jegyzett devizánál az euróárfolyamon keresztül T 11. §.
Ha év közben külföldre költözöm, mikor kell „fényképezni”?
Ha a belföldi illetősége év közben megszűnik és az év végéig nem éled újra, a tárgyév az illetőség megszűnését megelőző napig tart, és erre a napra kell az adót megállapítani T 2. § 33. a). Magyar állampolgárnál a külföldi illetőséghez a tervezet 10 év életvitelszerű külföldi tartózkodást kíván T 2. § 3. b).
Mi történik, ha az értékbecslő tévedett?
Ingatlannál, ha az értékbecslés szabályszerű volt és Ön mindent feltárt, csak az adókülönbözetet kell megfizetni, bírság és pótlék nélkül T 27. § (2)–(3). Cégértékelésnél ilyen kifejezett védelem nincs.
Mikor lesz végleges a szabályozás?
A tervezet a társadalmi egyeztetés után kerülhet az Országgyűlés elé; a hatálybalépés tervezett napja 2026. december 15. T 32. §. A kihirdetett szöveget a Magyar Közlönyben, az indokolást az Indokolások Tárában teszik közzé. Addig minden itt leírt részlet változhat.
Ki adózik, kinek a vagyonába tartozik?
Németországban (Ausztriában) élek, és van egy magyar Kft.-m. Ennek a részesedésnek az értéke után is fizetnem kell?
Nyitott A tervezet szerint igen, mert a külföldi illetőségű magánszemély magyar cégben lévő részesedése adóköteles T 4. § (2) c). A tervezet ugyanakkor elsőbbséget ad a kihirdetett nemzetközi egyezménynek, ha az a vagyonadóra is kiterjed T 8. § (1).
A német és az osztrák egyezmény kiterjed a vagyonadókra, a később bevezetett hasonló adókra is DE egyezmény 2. cikk (4) AT egyezmény 2. cikk (3). Mindkettő 21. cikk (4) bekezdése szerint az ingatlanon kívüli vagyon csak az illetőség szerinti államban adóztatható. Ebből az következhet, hogy a magyar cégrészesedés után Magyarországon nem kell vagyonadót fizetni. A közvetlenül tulajdonolt magyar ingatlan után viszont igen (21. cikk (1)).
Hogy ez az Ön esetére igaz-e, egyedileg kell vizsgálni – szempont például a kettős illetőség vagy a magyar állampolgárság. A NAV álláspontja még nem ismert, a végleges törvény eltérhet. A magyar cég adatszolgáltatási kötelezettségét ez nem érinti T 30. §. Részletek: 12. fejezet.
Kettős (magyar–német) állampolgár vagyok, évek óta külföldön élek. Belföldinek számítok?
A tervezet szerint igen: a több állampolgárságú magyar állampolgár akkor is belföldi illetőségű, ha Magyarországon nincs lakóhelye T 2. § 3.. Kivétel, ha a tárgyév utolsó napján legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön él T 2. § 3. b).
Belföldi illetőségűként a teljes, világszintű vagyona számít T 4. § (1). Ha a másik állammal van vagyonadóra is kiterjedő egyezmény, annak illetőségi szabályai más eredményre vezethetnek – ezt egyedileg kell megvizsgálni.
Tulajdonjog-fenntartással adtam el (vettem) ingatlant, az utolsó részlet jövőre esedékes. Kinek a vagyonába számít december 31-én?
Részben nyitott Az eladóéba. A tulajdonjog a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladónál marad, a vevő pedig csak a bejegyzéssel válik tulajdonossá Ptk. 6:216. § (1), 5:38. § (2). A tervezet erre nem ad külön szabályt, és a tulajdonos vagyonát veszi figyelembe T 2. § 39. T 5. § (2). Az sem változtat ezen, ha az ingatlant már birtokba adták.
Amit a tervezet nem rendez:
- Szó szerint olvasva az eladónál az ingatlan mellett a már megkapott részletek és a hátralékra szóló követelés is számítana T 21. § (1), (6). Így ugyanaz az érték kétszer kerülne az adóalapba. Ezt a kétszeres figyelembevétel tilalma kizárja T 1. § (3), de a tervezet nem mondja meg, mi maradjon az adóalapban.
- A vevő a még ki nem fizetett vételárat nem vonhatja le tartozásként T 6. § (1).
- Ha a fizetési ütemezés mesterséges – például jelképes utolsó részlet a fordulónap után –, a NAV vizsgálhatja T 1. § (4)–(6).
Haszonélvezettel terhelt ingatlanom van. Ki adózik utána?
Részben nyitott Az érték megoszlik. A haszonélvező a jog értékét veszi figyelembe; ezt az illetéktörvény módszerével, de a vagyonadó szerinti ingatlanértékből kell kiszámolni T 22. § (2).
A tulajdonos levonhatja a jog értékét, ha az ingatlan értékét a jog figyelmen kívül hagyásával állapították meg – például ha a haszonélvezetet a vásárlás után alapították T 22. § (5). Az indokolás szerint, ha a jog már a vásárláskor fennállt, a vételár ezt tükrözi, és újabb csökkentés nincs I 22. §-hoz. A normaszöveg (5) c) pontja viszont tágabban fogalmaz, ezért ez a rész nyitott.
Bizalmi vagyonkezelésbe (magánalapítványba) adtam a vagyonom egy részét. Nálam is számít?
Nem. A kezelt vagyon önálló adóalanyként adózik, saját 1 Mrd Ft-os értékhatárral és saját bevallással T 3. § c)–d) T 24. §. Ha ugyanaz a személy vagy hozzátartozók több vagyonkezelőt hoztak létre, az értékhatár ezeknek együttesen csak egyszer jár T 24. § (3)–(4).
A már működő belföldi vagyonkezelőknek a hatálybalépéstől számított 30 napon belül be kell jelentkezniük a NAV-hoz; ugyanez vonatkozik a már működő külföldi alapítványra vagy trustra, ha magyar adóköteles vagyoneleme van. A határidő a tervezett dátumokkal 2027. január 14. T 35. § (4). A 2026. május 14-től történt vagyonátadásokat a NAV vizsgálhatja T 1. § (4)–(6). Részletek: 11. fejezet.
Mi számít bele a vagyonba?
Beleszámít az autóm, az ékszereim, a festményeim?
A személyes használatú tárgyak és a lakás berendezése főszabály szerint nem számít bele. Kivétel a 3 M Ft egyedi értéket meghaladó műtárgy, gyűjtemény és ékszer, valamint a 10 M Ft feletti jármű T 6. § (3).
Ezeket a december 31-i szokásos piaci értéken kell figyelembe venni, a gyűjteményt együttesen értékelve T 20. §. Ha a tárgyat egyéni vállalkozásban is használja, a teljes értéke számít, értékhatár nélkül T 6. § (4).
Egyéni vállalkozó (őstermelő) vagyok. Hogyan számít a vállalkozói vagyonom?
A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozónál a vállalkozáshoz tartozó vagyont a cégekhez hasonló képlettel kell értékelni T 13. § (1)–(2). Saját tőkeként a nettó vállalkozási vagyon, adózott eredményként az adózás utáni vállalkozói jövedelem számít, 100%-os hányaddal. 500 M Ft feletti nettó vállalkozási vagyonnál ezt rejtett tartalékkal kell növelni.
Az átalányadózó egyéni vállalkozónál és az őstermelőnél vagyonelemenként kell értékelni T 13. § (4).
Résztulajdonos vagyok egy ingatlanban. Elég a résztulajdon piaci értékét számolnom?
Nem. A teljes ingatlan számított értékét kell megállapítani, és ennek a tulajdoni hányadra eső részét kell figyelembe venni T 7. § (1). A résztulajdon önálló, jellemzően alacsonyabb piaci értéke nem alkalmazható I 7. §-hoz.
Életbiztosításom van. Kinél és milyen értéken számít?
A visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítás a szerződőnél számít, a nyugdíjbiztosítás viszont a biztosítottnál. Az értéke a biztosító által december 31-re megállapított visszavásárlási érték T 21. § (8)–(9).
A biztosító kérésre 30 napon belül igazolja ezt az összeget T 21. § (10). A biztosítási eseményhez kötött kifizetésre való jog addig nem önálló vagyonelem T 21. § (11).
Levonások és adócsökkentés
A rokontól kapott kölcsönt levonhatom a vagyonomból?
Csak akkor, ha a kölcsönt közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták – például ügyvéd által ellenjegyzett vagy két tanú aláírásával ellátott szerződésbe –, és december 31-én ténylegesen fennáll T 6. § (1). A szóbeli vagy egyszerű e-mailes megállapodáson alapuló tartozás nem csökkenti az adóalapot.
Ha egy meglévő kölcsönt most foglalnak írásba, annak valós jogviszonyt kell rögzítenie. A 2026. május 14-től keletkezett vagy átalakított tartozásokat a NAV vizsgálhatja T 1. § (4)–(6).
Külföldön élek. Levonhatom a hiteleimet?
Ha Ön külföldi illetőségű – kettős állampolgárnál ez nem magától értetődő, lásd fentebb –, csak azt a tartozást vonhatja le, amely közvetlenül a Magyarországon adóköteles vagyonelem megszerzéséhez, létesítéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához kapcsolódik T 6. § (2). Levonható például a magyar ingatlan vásárlására felvett hitel; egy általános vagy más célú hitel nem.
Milyen kiadások csökkentik közvetlenül az adót?
Három tétel csökkenti a fizetendő adót T 9. § (2):
- a törvény által kötelezően előírt független értékelés díjának 50%-a, legfeljebb 2 M Ft;
- az adott évben esedékes és megfizetett helyi adó, például az építményadó vagy a telekadó;
- a megfizetett gépjárműadó, illetve a külföldön fizetett hasonló adók.
A helyi adónál, a gépjárműadónál és a külföldi adónál feltétel, hogy a vagyonelem szerepeljen az adóalapban. Egy 10 M Ft alatti autó gépjárműadója ezért nem vonható le, és a visszajáró adó sem. Nem vonható le a saját elhatározásból rendelt értékbecslés, a könyvelő vagy az adótanácsadó díja sem.
Cégrészesedés és a cégek kötelezettségei
A cégem saját tőkéje csak 400 M Ft. Engem is érinthet az adó?
Igen, mert a képlet a cég jövedelemtermelő képességét is beárazza. A részesedés értéke: (saját tőke + 2 × hozamérték) ÷ 3 × tulajdoni hányad, ahol a hozamérték az utolsó három lezárt év átlagos adózott eredménye osztva 15%-kal T 12. § (3) 1. melléklet I..
Példa: 400 M Ft saját tőke és évi átlag 150 M Ft adózott eredmény esetén a hozamérték 1 000 M Ft, így egy 100%-os részesedés értéke (400 + 2 000) ÷ 3 = 800 M Ft. Ha ehhez 200 M Ft-os ingatlan és 100 M Ft megtakarítás jön, a nettó vagyon 1,1 Mrd Ft, az adó pedig évi 1 M Ft.
Mi van, ha a cégem veszteséges volt?
Ha az utolsó három lezárt év adózott eredményének átlaga negatív, a hozamértéket nullának kell tekinteni; ekkor a részesedés értéke a saját tőke harmadának és a tulajdoni hányadnak a szorzata 1. melléklet I.. Ha csak egy vagy két lezárt év van, a rendelkezésre álló évekkel kell számolni 1. mell. V. a).
Új cégem van, még nincs három lezárt éve. Hogyan számolok?
A jogelőd nélkül alapított társaságnál – a holding kivételével – az alapítás évében és az azt követő két évben a hozamérték nulla, az érték tehát a saját tőke harmadának és a hányadnak a szorzata 1. mell. III..
Ez a kedvezmény megszűnik attól az évtől, amikor a saját tőke 500 M Ft fölé megy, vagy a hozamérték meghaladja a saját tőke 25%-át.
Holdingcégen keresztül tartom a cégeimet. Hogyan számít?
Holdingnak az a cég minősül, amelynél a társasági részesedések az összes eszköz legalább 90%-át teszik ki T 2. § 15.. A holdingban lévő részesedés értéke a holding saját tőkéje × tulajdoni hányad, hozamérték nélkül 1. mell. II..
50% alatti hányadnál a kisebbségi kedvezmény itt is jár. 500 M Ft feletti saját tőkénél rejtett tartalékkal növelt tőkével kell számolni 1. mell. IV. b); holdingnál ez nagy lehet, mert ide tartozik a leányvállalatok piaci és könyv szerinti értéke közötti különbözet. Példa: egy holding rejtett tartalékkal korrigált saját tőkéje 3 000 M Ft; ebben a 40%-os részesedés 1 200 M Ft, 25%-os kedvezménnyel 900 M Ft. Ha a holding konszolidált beszámolót készít, annak adatai az irányadók 1. mell. VII..
Kisebbségi tulajdonos vagyok. Jár kedvezmény?
Igen, és igénybevétele választható. 50% alatti közvetlen és közvetett hányadnál a képlet szerinti érték 33% vagy afeletti hányadnál 25%-kal, 33% alatti hányadnál 30%-kal csökkenthető 1. mell. V. b). A kedvezmény holdingnál és új cégnél is jár.
Mi az a rejtett tartalék, és mikor kell hozzáadni?
Csak akkor kell hozzáadni, ha a cég utolsó lezárt beszámoló szerinti saját tőkéje meghaladja az 500 M Ft-ot 1. mell. IV. a)–b). Ilyenkor a saját tőkét növelni kell a befektetett eszközként kimutatott ingatlanok, részesedések és értékpapírok piaci és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözettel, a halasztott adóval csökkentve; az összeget könyvvizsgálónak kell felülvizsgálnia 1. mell. IV. c). Az adatot a cég köteles közölni a tulajdonosokkal T 30. § (1).
A cég osztalékot fizetett ki a fordulónap után. Kétszer számít?
Nem kell kétszer számítania. A saját tőke csökkenthető a mérlegfordulónap után jóváhagyott vagy kifizetett osztalékkal, ha azt a beszámoló szerinti saját tőke még tartalmazza 1. mell. IV. e). A kifizetett osztalék Önnél pénzeszközként jelenik meg.
Mikor kell cégértékelőt megbízni, és ki lehet az?
Független cégértékelés akkor vehető figyelembe, ha nincs elég lezárt beszámoló, vagy ha a képlet nem alkalmas – például jelentős működési változás, eltérő jogokat biztosító részesedés, részvényesi megállapodás vagy opció miatt T 12. § (4). Külföldi cégben lévő részesedésnél kötelező, ha a rejtett tartalék adatai nem állnak rendelkezésre T 12. § (8).
A cégértékelőnek függetlennek kell lennie a tulajdonostól, a cégtől és azok tulajdonosaitól. Az előző három évben évente vagy 250 M Ft-nál több cégértékelési bevétele kell legyen, vagy a bevételének több mint 25%-a, de legalább 50 M Ft származzon ebből T 12. § (5). Legalább két módszert kell alkalmaznia T 12. § (6)–(7). Az ingatlanértékeléssel szemben a cégértékelésnél nincs bírság- és pótlékmentesség T 27. § (2).
A cégünk tulajdonosa egy külföldi anyavállalat. Nekünk is van teendőnk?
Igen, ha a cég belföldi székhelyű gazdasági társaság, és az utolsó lezárt beszámolója szerint a saját tőkéje meghaladja az 500 M Ft-ot. Ekkor a beszámoló elfogadását követő 30 napon belül könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat kell küldenie a rejtett tartalékokról a tulajdonosi jogokat gyakorlóknak és a NAV-nak T 30. § (1).
A kötelezettség nem függ attól, hogy a tulajdonos magánszemély vagy cég, és hogy adóalany-e. Könyvvizsgálót akkor is igényel, ha a cég egyébként nem könyvvizsgálat-köteles. Részletek: 13. fejezet.
Ingatlanok
2019-ben vettem a lakásomat. Milyen értéken kell számolnom?
Az értékelés kötött sorrendben történik T 17. §:
- Ha az elmúlt 12 hónapban volt ügylet az ingatlanra, annak értéke számít.
- Ha 10 éven belül volt ügylet, annak értéke indexelve számít: lakásnál az MNB-lakásárindexszel, a többi ingatlannál a KSH-árindexszel T 15. § (4)–(5) 2. mell..
- Ha egyik sincs, a NAV tömeges értékelési modelljének értéke számít.
A 2019-es vételár tehát indexelve számít, a NAV honlapján működő kalkulátorral T 17. § (6). Az indexelt és a NAV-érték helyett független értékbecslést is választhat T 17. § (4); ha egyik érték sem áll rendelkezésre, értékbecslés kell. Részletek: 8. fejezet.
Felújítottam az ingatlant. Ilyenkor is a régi vételár számít?
Nem, ha a vásárlás és december 31. között az ingatlan jogi, műszaki vagy használati állapota lényegesen megváltozott. Ilyen különösen a jelentős felújítás, vagyis amelynek költsége eléri az ügyleti érték 20%-át T 2. § 19..
- 12 hónapon belüli vásárlásnál ilyenkor értékbecslés kell T 17. § (1).
- Régebbi vásárlásnál az indexelt érték nem alkalmazható T 15. § (3); helyette a NAV-modell értéke vagy független értékbecslés jön szóba T 17. § (3)–(4).
Az értékbecslésre alapozott bevallás bírság- és pótlékmentességét a fenti „Mi történik, ha az értékbecslő tévedett?” kérdés írja le.
Van egy ausztriai nyaralóm. Hogyan értékelem?
Részben nyitott A külföldi ingatlan értéke a szerzés évében a vételár, ingyenes szerzésnél a hatósági érték, növelve az értéknövelő beruházásokkal T 16. § (1). A következő években az előző évi értéket választása szerint módosítani kell: évi 3%-kal vagy a fekvés szerinti állam hivatalos ingatlanárindexével T 16. § (2).
Az osztrák és a német egyezmény szerint az ingatlan abban az államban adóztatható, ahol fekszik (21. cikk (1)). A tervezet ilyenkor a teljes vagyonra kiszámolt adóból levonja azt az adót, amely a külföldi vagyonra önmagában jutna, szintén az 1 Mrd Ft-os értékhatár levonásával T 8. § (2) T 9. § (3).
Az indokolás példájában 5 Mrd Ft vagyonból 2 Mrd Ft külföldi: a teljes adó 40 M Ft, a külföldi részre jutó adó 10 M Ft, így a fizetendő 30 M Ft I 9. §-hoz. Ha a külföldi vagyon 1 Mrd Ft alatt van, a levonás nulla.
Nyitott kérdés, hogy ez a módszer összhangban van-e az egyezményekkel. Ha egy egyezmény a vagyonelem figyelembevételét sem engedi, azt teljesen ki kell hagyni T 8. § (3). Részletek: 12. fejezet.
Házastársak, öröklés
Házastársakként kétszer 1 Mrd Ft-os értékhatár jár nekünk?
Igen. A házastársak külön adóalanyok, és mindkettőjüket megilleti az 1 Mrd Ft-os értékhatár. A közös vagyont így kell megosztani T 7. § (2)–(3):
- Elsősorban a házassági vagyonjogi szerződés szerint.
- Ennek hiányában az egyikük nevén nyilvántartott vagyonelemet közös nyilatkozat alapján vagy csak annál a házastársnál, vagy 50–50%-ban veszik figyelembe.
- Nyilatkozat hiányában, illetve a nem nyilvántartott vagyonnál 50–50%-ban.
Az azonos tartalmú nyilatkozatot a bevallási határidőig, NAV-űrlapon kell megtenni, és az adott évre mindkettőjükre kötelező. Számpélda: 10. fejezet.
Érdemes most vagyonjogi szerződést kötnünk?
Nyitott A tervezet elsősorban a házassági vagyonjogi szerződést veszi figyelembe T 7. § (2) a). A 2026. május 14-től kötött szerződéseket és vagyonmozgásokat azonban a NAV vizsgálhatja, és ha a szerződés a vagyonadó megkerülésére irányul, figyelmen kívül hagyhatja T 1. § (4)–(5).
Az adóalanynak kell igazolnia, hogy a döntést valós gazdasági vagy az adótól független, méltányolható ok indokolta T 1. § (6). Ezért csak valós vagyonrendezést érdemes így rögzíteni, az okát pedig dokumentálni kell.
Örököltem, de a hagyatéki eljárás még nem zárult le. Mit kell tennem?
Ha a hagyatékot december 31-ig még nem adták át, az örökölt vagyon utáni adót később kell rendezni: a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 8. hónap végéig T 25. § (4). Ha az örökség nélkül is keletkezik adófizetési kötelezettsége, jogkövetkezmény nélküli önellenőrzéssel rendezi, ha nem, külön bevallással.
Ha az adóalany a fordulónap után, de a bevallás előtt hal meg, az adót a NAV állapítja meg a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 90 napon belül T 25. § (2).
Eljárás, első év, ellenőrzés
Mit jelent, hogy 2026. május 14-től vizsgálhatják az ügyleteimet?
A NAV a vagyonadó köztudomásúvá válásától vizsgálhatja, hogy egy ügylet a vagyonadó megkerülésére irányult-e T 1. § (4)–(5). Az indokolás szerint ez a nap 2026. május 14., amikor megjelent az előkészítést elrendelő 1147/2026. (V. 14.) Korm. határozat I 1. §-hoz.
Az ettől a naptól kötött ügyletek – például ajándékozás, üzletrész-átruházás, vagyonjogi szerződés, cégátalakítás vagy új tartozás – akkor fogadhatók el, ha az adóalany igazolja a valós gazdasági vagy az adótól független, méltányolható okot T 1. § (6). A bizonyítás az adóalany feladata, ezért az indokot érdemes már most írásban rögzíteni.
Az első évben csak két hétre kell adót fizetni?
Nem. 2026-ban a tárgyév a tervezett hatálybalépéstől (december 15.) december 31-ig tart, ez azonban elsősorban egyes árfolyam-átlagok számítását érinti T 35. § (1)–(3). Az adó a december 31-i teljes vagyon után jár, a tervezet nem ír elő időarányosítást T 5. § (2). A bevallás és a befizetés határideje 2027. augusztus 31. T 25. § (1).
A vagyonom nagy része a cégemben van, nincs pénzem az adóra. Mi a megoldás?
Kérelemre a NAV fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, ha az egyösszegű fizetés a likviditási helyzete miatt aránytalanul súlyos teher, és a későbbi megfizetés valószínű T 26. § (1).
A NAV figyelembe veszi, ha a vagyon legalább fele olyan elem, amelyből közvetlenül nem származik pénz. A könnyítés legfeljebb 12 hónapra, kivételes esetben – különösen lakóingatlan vagy cégrészesedés esetén – 24 hónapra adható T 26. § (2). Automatikus részletfizetés nincs T 26. § (3).
Mi történik, ha a NAV adatai eltérnek a bevallásomtól?
Ha az eltérés az adóalapot csökkenti, a NAV 15 napos határidővel felhívja az ellentmondás tisztázására T 28. § (1)–(2). Ha a határidőt Önön kívül álló, elháríthatatlan ok miatt nem tudja tartani, a lejárat előtt kérheti egyszeri, legfeljebb 15 napos meghosszabbítását T 28. § (3).
A NAV ellenőrzést indít, ha nem válaszol, vagy ha az ellentmondás nem tisztázódik, és az adóalap-csökkenés eléri az 500 M Ft-ot T 28. § (4).
Rendelkezhetek az adóm egy részéről?
Igen. A bevallásban nyilatkozhat arról, hogy a ténylegesen megfizetett adó 5%-át a Nemzeti Együttműködési Alap javára számolják el T 31. § (2).