Sok magyar vállalkozás tulajdonosa – közvetlenül vagy közvetve – külföldön élő magánszemély. A tervezet őket is adóalannyá teszi, de korlátozott körben: csak a magyarországi kötődésű vagyonuk után T 3. § b) T 4. § (2). Ez a fejezet az ő helyzetüket és a kettős adóztatás kérdését foglalja össze.
Mi adóköteles a külföldi illetőségű magánszemélynél?
| Vagyonelem | Adóköteles Magyarországon? | Hivatkozás |
|---|---|---|
| Magyarországon fekvő ingatlan (lakás, nyaraló, iroda, telek, termőföld) | IGEN – a belföldi ingatlanokra vonatkozó értékelési szabályok szerint. | T 4. § (2) a) |
| Haszonélvezet, használati jog magyar ingatlanon | IGEN | T 4. § (2) b) |
| Részesedés magyar jog szerint létrejött cégben (Kft., Zrt., Bt., Kkt.) | IGEN – a 7. fejezet szerinti képlettel (vagy cégértékeléssel), a tulajdoni hányad arányában; 50 % alatti hányadnál a kisebbségi diszkont alkalmazható. | T 4. § (2) c) T 12. § |
| Részesedés külföldi cégben, amelynek eszközei >75 %-ban magyar ingatlanok („ingatlanos cég”) | IGEN – de nem a cég, hanem a magyar ingatlanok számított értékének a részesedéssel arányos része számít. | T 4. § (2) d) T 12. § (9) |
| Részesedés külföldi (pl. osztrák GmbH) anyacégben, amely magyar leányvállalatot tulajdonol | NEM – a magyar leány a külföldi anyacég vagyona; a magánszemély a külföldi cégben lévő részesedés után Magyarországon nem adózik (kivéve, ha az anyacég „ingatlanos cég”). A belföldi illetőségűeknél ezzel szemben a külföldi cég is beleszámít. | T 4. § (2) T 2. § 5. |
| Külföldi lakóház, külföldi bankszámla, külföldi értékpapír | NEM | T 4. § (2) |
| Magyar bankszámla, magyar állampapír, magyar befektetési jegy | NEM – a tervezet a külföldieknél csak ingatlant, ingatlanhoz kapcsolódó jogot és társasági részesedést sorol fel; pénzügyi eszközök nincsenek a listán. | T 4. § (2) |
A küszöb a külföldieknél is 1 Mrd Ft, és a kulcsok is azonosak; levonni viszont csak az adóköteles magyar vagyonelemhez közvetlenül kapcsolódó, okiratba foglalt tartozást lehet T 6. § (2) I 6. §-hoz.
Egy Németországban élő, kizárólag német állampolgár magánszemély 60 %-ban tulajdonosa egy magyar Kft.-nek. A Kft. saját tőkéje 2 000 M Ft, az utolsó három év adózott eredménye 250, 300 és 350 M Ft (átlag 300 M Ft). Mivel a saját tőke meghaladja az 500 M Ft-ot, a cég könyvvizsgáló által felülvizsgált rejtett tartaléka – egy könyv szerinti értéken nyilvántartott, de annál értékesebb telephely miatt – 400 M Ft.
- Korrigált saját tőke: 2 000 + 400 = 2 400 M Ft; H = 300 ÷ 0,15 = 2 000 M Ft
- V = (2 400 + 2 × 2 000) ÷ 3 × 60 % = 1 280 M Ft (nincs kisebbségi diszkont, mert a hányad ≥ 50 %)
- Adóalap: 1 280 – 1 000 = 280 M Ft → adó 2,8 M Ft / év
A tulajdonos németországi háza, számlái nem számítanak. Ha a tulajdonos kettős (német–magyar) állampolgár lenne, és nem él legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön, a tervezet szerint belföldi illetőségű lenne, és a teljes világvagyona után adózna T 2. § 3.. Ha a részesedést nem közvetlenül, hanem egy német GmbH-n keresztül tartja, a GmbH-részesedés nem magyar jog szerinti cégben fennálló részesedés, így a tervezet szövege alapján nem tartozik a korlátozott adókötelezettség alá – kivéve, ha a GmbH „belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak” minősül.
Kettős adóztatás – mit mondanak az egyezmények?
A tervezet szerint ha egy törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény a vagyonadótól eltérően rendelkezik, az egyezményt kell alkalmazni – de csak akkor, ha az egyezmény kiterjed a vagyonadóra T 8. § (1) I 8. §-hoz. Magyarország kettős adóztatást kizáró egyezményei közül több – például az osztrák, a német és a svájci – a címe szerint a jövedelem- és a vagyonadókra is kiterjed, és külön cikket tartalmaz a vagyon adóztatásáról; számos más egyezmény viszont csak a jövedelemadókról szól. Hogy egy konkrét egyezmény mit tesz lehetővé, azt egyedileg kell megvizsgálni – ez a tervezetből nem olvasható ki, és az indokolás is hangsúlyozza, hogy nem az adóalany belföldi/külföldi minősége, hanem az adott egyezmény személyi és tárgyi hatálya dönt I 9. §-hoz.
Ha az egyezmény szerint egy külföldi vagyonelem a másik államban adóztatható, de az egyezmény megengedi a figyelembevételét („progresszió fenntartása”), akkor a magyar adót a teljes vagyonra kell kiszámítani, majd le kell vonni belőle a külföldi vagyonelemre jutó adót T 8. § (2) T 9. § (3). Ha az egyezmény ezt sem engedi, a vagyonelemet teljesen figyelmen kívül kell hagyni T 8. § (3).
Egy belföldi magánszemély belföldi vagyona 3 Mrd Ft, egyezmény alapján Magyarországon mentesítendő külföldi vagyona 2 Mrd Ft. A teljes 5 Mrd Ft után (1 Mrd Ft levonásával) az adó 40 M Ft. A 2 Mrd Ft külföldi vagyonra – szintén az 1 Mrd Ft-os küszöb figyelembevételével – 10 M Ft adó jut, ezt le kell vonni. A Magyarországon fizetendő adó 30 M Ft I 9. §-hoz. Megjegyzés: ha a külföldi vagyonelem egyszerűen kimaradna az adóalapból, az adó 20 M Ft lenne – a módszer tehát a mentesített vagyont is „beszámítja” a küszöb szempontjából.
A tervezet csak az ingatlan- és gépjárműadó jellegű külföldi adók levonását engedi T 9. § (2) bc). Egy külföldi államban megfizetett általános vagyonadó – ha nincs a magyar vagyonadóra is kiterjedő egyezmény – nem csökkenti a magyar adót. Ez a belföldi illetőségű, de külföldön is adóztatott személyeknél valódi kettős terhet jelenthet; a végleges szövegben ez még változhat.
A vagyonadó-kalkulátor ezeket a szabályokat vagyonelemenként alkalmazza, tételes levezetéssel. Gyors előszűréshez használja az érintettség-vizsgálatot.