Kétféle levonás létezik, és fontos nem összekeverni őket: a tartozások a vagyonból vonhatók le (az adóalap csökken), az értékelési díj és egyes megfizetett adók pedig a már kiszámított adóból (az adó csökken).
A) Tartozások – a vagyon értékéből
Belföldi adóalanynál a december 31-én ténylegesen fennálló és igazolt tartozás vonható le, ha az T 6. § (1):
- jogszabályon alapul (pl. kivetett, még meg nem fizetett adó),
- jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozaton alapul,
- vagy hitel- vagy kölcsönszerződésen alapul, amelyet közokiratba (közjegyzői okirat) vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (pl. két tanúval aláírt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett szerződés) foglaltak – külföldi okiratnál a kiállítás helye szerinti jog ezzel egyenértékű formája.
A családi, baráti kölcsönök gyakran formátlanok. A tervezet szerint az ilyen tartozás – bármennyire valós – nem csökkenti az adóalapot, ha nincs legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva. A banki hitelek ezt a feltételt jellemzően teljesítik. Érdemes az év vége előtt áttekinteni, hogy a meglévő magánkölcsönök okirati formája megfelel-e.
Érdekesség: a tárgyévi vagyonadó maga is „jogszabályon alapuló” kötelezettség lenne, de mivel csak a következő év augusztusában esedékes, az indokolás szerint a december 31-i bevallásban nem vonható le I 6. §-hoz.
Külföldi illetőségűeknél szigorúbb a szabály: csak az a tartozás vonható le, amely közvetlenül kapcsolódik az adóköteles magyar vagyonelem megszerzéséhez, létesítéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához – például a magyar ingatlan vásárlásához felvett hitel T 6. § (2) I 6. §-hoz. Egy általános, más célú külföldi hitel nem.
A polgári jogi társaság vagy külföldi partnership tartozásának a tagra jutó része a tagnál vonható le, ha egyébként megfelel a feltételeknek T 7. § (7).
B) Levonások a fizetendő adóból
| Levonható tétel | Feltételek, korlátok | Hivatkozás |
|---|---|---|
| Kötelező értékelés díjának 50 %-a, legfeljebb évi 2 M Ft | Csak az a független szakértői, értékbecslői vagy cégértékelési díj számít, amelyet a törvény kötelezően ír elő (pl. cégértékelés, ha a képlet nem alkalmazható; ingatlanértékelés, ha sem ügyleti érték, sem NAV-érték nincs). A saját elhatározásból rendelt – pl. a NAV-értéknél kedvezőbb értéket célzó – értékbecslés díja nem vonható le. A két korlát együtt érvényesül: 3 M Ft díjból 1,5 M Ft, 8 M Ft díjból is csak 2 M Ft. | T 9. § (2) a) I 9. §-hoz |
| Megfizetett építményadó, telekadó, egyéb helyi adó | Az adóalapban figyelembe vett vagyonelem (pl. nyaraló) után a tárgyévet magában foglaló adóévben esedékes és megfizetett helyi adó. | T 9. § (2) ba) |
| Megfizetett gépjárműadó | A 10 M Ft feletti, adóalapban szereplő járművek után. | T 9. § (2) bb) |
| Külföldi ingatlan- és gépjárműadó | A külföldön fizetett, a magyar helyi adóval vagy gépjárműadóval azonos vagy hasonló jellegű adó – nem az elnevezés, hanem a tartalom számít. Visszajáró adó nem vonható le. | T 9. § (2) bc) I 9. §-hoz |
| Egyezmény alapján külföldön adóztatható vagyon | Ha egy kettős adóztatást kizáró egyezmény a vagyonadóra is kiterjed, és egy külföldi vagyonelem a másik államban adóztatható, az arra jutó magyar adót le kell vonni (vagy a vagyonelemet figyelmen kívül kell hagyni). Részletek a 12. fejezetben. | T 8. § T 9. § (3) |
A tervezet szövege alapján nem vonható le a külföldön megfizetett általános vagyonadó (pl. svájci vagy spanyol vagyonadó), ha nincs olyan egyezmény, amely a magyar vagyonadóra is kiterjed – a 9. § (2) b) pontja ugyanis csak az ingatlan- és gépjárműadó jellegű adókra vonatkozik. Nem vonható le a személyi jövedelemadó, a társasági adó és a cég által fizetett adók sem. Hasonlóképpen nem csökkenti az adót a könyvelő, adótanácsadó díja, csak a törvény által kötelezően előírt értékelésé I 9. §-hoz.
A vagyonadó-kalkulátor ezeket a szabályokat vagyonelemenként alkalmazza, tételes levezetéssel. Gyors előszűréshez használja az érintettség-vizsgálatot.