A tervezet négyféle adóalanyt nevez meg T 3. §: a belföldi és a külföldi illetőségű magánszemélyt, valamint a belföldi és a külföldi illetőségű vagyonkezelési adóalanyt (bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon, magánalapítvány és hasonló külföldi konstrukciók). A legfontosabb különbség az, hogy a belföldiek a teljes világvagyonuk, a külföldiek csak a magyarországi kötődésű vagyonuk után adóznak T 4. §.
Gyakori félreértés, hogy a vagyonadót a vállalkozásoknak kellene fizetniük. Nem: a Kft.-k, Zrt.-k maguk nem alanyai az adónak. A cég értéke a tulajdonos magánszemély vagyonában jelenik meg, a részesedés „számított értékeként” T 2. § 34. T 12. §. A cégre csak adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettségek hárulnak (lásd a 13. fejezetet).
Ki számít belföldi illetőségűnek?
A tervezet a személyi jövedelemadó szabályaira épít: aki az Szja tv. szerint belföldi illetőségű – jellemzően, mert Magyarországon van az állandó lakóhelye vagy létérdekeinek központja –, az a vagyonadó szempontjából is az T 2. § 3. pont. Ezen felül a tervezet kiterjeszti a kört: belföldinek számít az a magyar állampolgár is, aki egyidejűleg más állam állampolgára, akkor is, ha Magyarországon nincs bejelentett lakcíme. Ugyanakkor három kivételt is megfogalmaz:
| Kivétel – nem belföldi illetőségű | Feltétel | Hivatkozás |
|---|---|---|
| Külföldi munkáltató által kiküldött külföldi | Nem magyar állampolgár, akit Magyarországon nyilvántartásba nem vett külföldi munkáltató kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat – a magyarországi munkavégzés kezdetétől számított 5 évig. Aki a hatálybalépéskor már itt dolgozik, annál az 5 év 2026. december 15-től indul. | T 2. § 3. a) T 34. § (1) |
| Tartósan külföldön élő magyar állampolgár | Aki a tárgyév utolsó napján legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön él – függetlenül attól, hogy kettős állampolgár-e. Aki ennél rövidebb ideje él külföldön, a tervezet szerint belföldi illetőségű maradhat (a részletes feltételek az Szja tv.-től is függnek). | T 2. § 3. b) |
| Huzamos tartózkodási engedélyes harmadik országbeli | Ha a tárgyévben – a ki- és beutazás napját is egész napnak számítva – kevesebb mint 183 napot tartózkodik Magyarországon. | T 2. § 3. c) |
A tervezet szövege szerint a magyar állampolgárnak tíz év életvitelszerű külföldi tartózkodás kell ahhoz, hogy e külön szabály alapján kikerüljön a belföldi illetőségűek köréből T 2. § 3. b). A kettős állampolgárokat a tervezet kifejezetten bevonja, lakcímtől függetlenül. Emellett az adóelkerülési célú lépéseket a NAV 2026. május 14-től visszamenőleg vizsgálhatja T 1. § (5) I 1. §-hoz. Ez a terület az egyik legtöbbet vitatott, és a végleges szövegben változhat.
Mi történik a vagyonkezelési adóalanyokkal?
A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és a magánalapítvány vagyona a tervezet szerint külön adóalany, elkülönülten a vagyonrendelő, az alapító és a kedvezményezett saját vagyonától T 2. § 41. Összefoglaló. A külföldi jog szerinti trustok és alapítványok akkor számítanak belföldinek, ha a tényleges irányítás helye Magyarországon van – és ha bármely vagyonrendelő vagy alapító belföldi illetőségű magánszemély, ezt az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell T 2. § 4. és 35.. A részleteket a 11. fejezet tárgyalja.