4. § – 2. Az adókötelezettség
Első rész – Általános rendelkezések · III. Fejezet – Az adó alanya és az adókötelezettség · 2. Az adókötelezettség · Megnyitás az interaktív olvasóban
A rendelkezés meghatározza a magánszemélyek és a vagyonkezelési adóalanyok adókötelezettségének terjedelmét, egyben az adókötelezettség tárgyát is.
Az (1) és (2) bekezdés a magánszemélyek adókötelezettségének terjedelmét határozza meg. A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége teljes körű, ezért valamennyi belföldi és külföldi vagyonára kiterjed. A külföldi illetőségű magánszemélyt ezzel szemben korlátozott adókötelezettség terheli, amely kizárólag a Magyarország területén fekvő ingatlanára, az ilyen ingatlanon fennálló vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogára, valamint a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaságban fennálló társasági részesedésére, továbbá azon külföldön bejegyzett társaságban fennálló
társasági részedésre terjed ki, mely az Itv. 102. § (1) bekezdés o) pontja szerinti belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül.
Az Itv. definíciója szerint ilyennek minősül mindazon gazdálkodó szervezet, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék Az Itv. hivatkozott definíciója további részletszabályokat is megállapít az ingatlanarányok számítására. A vagyonadó-törvény belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságra adott fogalom-meghatározását, amely közvetve visszautal az Itv. 102. § (1) bekezdés h) pontjára is, (2. § 5. pont)értelmezve kiemelendő, hogy a külföldi illetőségű adóalanyok vagyonadó-kötelezettsége kiterjed az európai részvénytársaságban, az európai gazdasági egyesülésben, az európai területi társulásban, az európai szövetkezetben, valamint a magyar jog szerinti gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, lakásszövetkezetnek, vízgazdálkodási társulatnak, erdőbirtokossági társulatnak, végrehajtói irodának, közjegyzői irodának, ügyvédi irodának, szabadalmi ügyvivői irodának, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, magánnyugdíjpénztárnak, megfelelő külföldi jogalanyban fennálló részesdésre is, feltéve, ha abban a 75 %-os közvetett vagy közvetlen ingatlantulajdon-arány fennáll.
A 75 %-os tulajdoni arány meghatározásosa során a közvetlen tulajdonlás mellett a közvetett, azaz más cégen keresztüli tulajdonlást is figyelembe kell venni, míg – a vagyonelemek arányának könnyű manipulálásának kizárása érdekében – a pénzeszközöket figyelmen kívül kell hagyni. Ezáltal kizárható, hogy az adóalanyok külföldön bejegyzett cég portfóliójába helyezve vonják ki a belföldön fekvő ingatlanjaikat a vagyonadó hatálya alól. Az adókötelezettség terjedelmét tehát nem a vagyonrendelő, az alapító, a csatlakozó vagy a kedvezményezett illetősége, hanem magának a vagyonkezelési adóalanynak az e törvény szerinti belföldi vagy külföldi minősége határozza meg. Fontos összefüggés, hogy a vagyonadó törvény értelmező rendelkezésében szereplő Itv-beli hivatkozás az ingatlanok mérleg szerinti értékét rendeli vizsgálni, tehát pusztán annak vizsgálatához, hogy a külföldön bejegyzett jogalany a vagyonadó-szabályok alkalmazásában belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül-e, a belföldi ingatlan és a külföldön bejegyezett gazdálkodó szervezet vagyonelemeinek e törvény szerinti számított értékét nem kell megállapítani. A (3) és (4) bekezdés a vagyonkezelési adóalany adókötelezettségének terjedelmét – a magánszemély adóalanyokkal analóg módon – annak belföldi vagy külföldi minőségéhez kapcsolja. A belföldi vagyonkezelési adóalany adókötelezettsége teljes körű, ezért valamennyi belföldi és külföldi vagyonára kiterjed. A külföldi vagyonkezelési adóalanyt korlátozott adókötelezettség terheli, amely kizárólag a Magyarország területén fekvő ingatlanára, az ilyen ingatlanon fennálló vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogára, a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaságban fennálló társasági részesedésére, valamint az illetéktörvényben definiált belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló társasági részesedésre terjed ki.
Az (5) bekezdés biztosítja a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződések eltérő rendelkezéseinek elsőbbségét, feltéve, hogy az alkalmazandó nemzetközi szerződés a vagyonadóra vonatkozó szabályozást tartalmaz. A nemzetközi szerződés különösen az adóügyi illetőség, az egyes vagyonelemekre vonatkozó adóztatási jog és a kettős adóztatás elkerülése tekintetében eredményezhet a törvénytől eltérő adókötelezettséget.
Külföldi tulajdonosok · A lényeg három percben · Kit érint? · Mi számít bele a vagyonba? · Mit érdemes most átgondolni? · Gyakori kérdések
Forrás: a Pénzügyminisztérium által 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg és indokolás. A szöveg a PDF-ből gépi úton kinyert, tördelése eltérhet; idézéshez az eredeti dokumentum az irányadó. Az indokolás szerint „Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.”