27. § – VII. Fejezet – Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése és egyéb eljárási rendelkezések
Harmadik rész – Eljárási rendelkezések · VII. Fejezet – Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése és egyéb eljárási rendelkezések · Megnyitás az interaktív olvasóban
A rendelkezés az e törvényben nem szabályozott adóigazgatási kérdésekben az Art. és az Air. alkalmazását írja elő, továbbá különös szabályt állapít meg a szakértői ingatlanértékelés alkalmazásához kapcsolódó jogkövetkezményekre.
A (2) bekezdés célja, hogy az ingatlan forgalmi értékének meghatározásában rejlő értékelési bizonytalanság kockázatát ne hárítsa teljes egészében az adóalanyra abban az esetben, ha az adóalany az e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő független értékelőt vesz igénybe. Ha az adóalany a szakértő által megállapított forgalmi értéket jóhiszeműen alkalmazza, az értékelés megfelel a törvény személyi, tartalmi és módszertani követelményeinek, továbbá az adóalany a szakértő részére a rendelkezésére álló adatokat és körülményeket hiánytalanul és valósághűen feltárja, az adóhatóság által utóbb megállapított magasabb értékből eredő adóhiány miatt adóbírság és késedelmi pótlék nem szabható ki. A mentesülés nem alkalmazható, ha az értékkülönbség az adóalany valótlan vagy hiányos adatszolgáltatására, illetve az értékelés eredményének megtévesztő befolyásolására vezethető vissza.
A (3) bekezdés egyértelművé teszi, hogy az adóbírság és késedelmi pótlék alóli mentesülés kizárólag a szankció alkalmazását érinti. Az adóhatóság által megállapított adókülönbözetet meg kell fizetni. A (4) bekezdésben a rendeltetésszerű joggyakorlás elve jelenik meg. Ennek érvényesülése érdekében a szabályozás rögzíti, hogy az adóhatóság az az ellenőrzés során bizonyíthatja, hogy az adózó által az adómegállapítás során felhasznált ügyleti értéket a szerződő felek szándékosan, kifejezetten adóelkerülési célból állapították meg az ingatlan valós forgalmi értékénél alacsonyabb összegben. Ilyen esetben az ellenőrzés során az adhatóság által megállapított forgalmi értéket kell ügyleti értéknek tekinteni. Ebből az következik, hogy ezen érték és az adóalany által bevallott alacsonyabb érték különbözetére vetülő adóösszeg adóhiánynak fog minősülni, s az ellenőrzés eredményeként az ehhez kapcsolódó valamennyi Art-beli jogkövetkezmény megállapítható az adózó terhére.
Ha viszont az adóalany számított értékként a törvény szerint figyelembe vehető ügyleti értéket, vagy a NAV által közétett tömeges értékelési modellből valós adatok alapján kinyert értéket alkalmaz, akkor az adóhatóság az ellenőrzés során ezektől eltérő forgalmi értéket, s ebből eredő adóhiányt nem állapíthat meg.
Ellenőrzés, szankciók, védelem · Cégrészesedések értékelése · Ingatlanok értékelése · Gyakori kérdések
Forrás: a Pénzügyminisztérium által 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg és indokolás. A szöveg a PDF-ből gépi úton kinyert, tördelése eltérhet; idézéshez az eredeti dokumentum az irányadó. Az indokolás szerint „Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.”