Esettanulmányok számokkal

Helyzet: 100 %-os Kft.-tulajdon (saját tőke 900 M Ft, adózott eredmény átlaga 150 M Ft, nincs rejtett tartalék), családi ház (2026-ban vásárolva 250 M Ft-ért), megtakarítás 300 M Ft, befektetési jegyek 150 M Ft, banki lakáshitel 100 M Ft. Minden a férj nevén; vagyonjogi szerződés nincs.

Ha közös nyilatkozattal mindent a férj adóalapjában vesznek figyelembe: adóalap 566,7 M Ft → adó 5,7 M Ft (ezer forintra kerekítve 5 667 000 Ft).
Ha a házastársak a főszabály szerinti 50–50 %-os megosztást alkalmazzák a nyilvántartott vagyonelemekre (ez nyilatkozat nélkül is irányadó; a férj kizárólagos adóalapjához kellene közös nyilatkozat) T 7. § (2) b), (3): fejenként 783 M Ft nettó vagyon → egyiküknek sem keletkezik adója, bevallást sem kell beadniuk.
Tanulság: a megosztási szabályok ismerete a küszöb közelében döntő. Figyelem: a cég saját tőkéje 500 M Ft felett van, ezért a Kft.-nek 2027-ben a rejtett tartalékról adatot kell szolgáltatnia T 30. § (1) – jelen példában ez nulla.

Helyzet: 30 %-os részesedés egy Zrt.-ben, amelynek saját tőkéje 400 M Ft, de az utolsó három év adózott eredménye átlagosan 500 M Ft (a nyereséget rendre kiosztották). Egyéb vagyon: lakás és megtakarítás 600 M Ft.

• H = 500 ÷ 0,15 = 3 333 M Ft; V (diszkont előtt) = (400 + 2 × 3 333) ÷ 3 × 30 % = 706,7 M Ft
• A választható kisebbségi diszkont 30 % (a hányad 33 % alatt) alkalmazásával 1. mell. V. b) → 494,7 M Ft
• Nettó vagyon: 494,7 + 600 = 1 094,7 M Ft → adóalap 94,7 M Ft → adó ≈ 0,95 M Ft

Tanulság: a képlet a nyereséget tőkésíti, ezért egy kis saját tőkéjű, de jól jövedelmező cég részesedése akkor is sokat „ér”, ha a tulajdonos soha nem adhatná el ennyiért. A kisebbségi diszkont ezt részben ellensúlyozza.

Helyzet: belföldi magánszemély, 8 bérbe adott lakás Budapesten és Győrben, 2017–2022 között vásárolva összesen 1,1 Mrd Ft-ért; a 2026 végéig közzétett MNB-lakásárindex alapján indexált együttes értékük 2,3 Mrd Ft; ingatlanhitelek 500 M Ft; építményadó évi 1,2 M Ft; bankszámlán 60 M Ft.

• Számított érték: ingatlanok 2 300 + számla 60 = 2 360 M Ft; tartozás – 500 M Ft → nettó vagyon 1 860 M Ft T 15. § (3) 2. mell.
• Adóalap 860 M Ft → adó 8,6 M Ft; levonható a megfizetett építményadó 1,2 M Ft T 9. § (2) ba) → fizetendő 7,4 M Ft
• A vagyon több mint 50 %-a nem termel közvetlenül az adófizetéshez elegendő likvid pénzt → kérelemre 12, kivételesen 24 havi részletfizetés kérhető T 26. § (2)

Tanulság: a tíz évnél régebben vásárolt ingatlanoknál (egy 2016 eleji vétel 2026 végén már 10 éven túl van) az indexálás nem alkalmazható – ott NAV-érték vagy értékbecslés kell I 15. §-hoz. Az éves bérleti díjak egy jelentős része az adóra megy; a tervezet a lakhatást szolgáló ingatlant csak a részletfizetésnél kezeli enyhébben.

Helyzet: magyar–osztrák kettős állampolgár, 6 éve él Bécsben, bécsi lakása (a 16. § szerinti számított értéke 600 000 €), osztrák értékpapírszámlája 400 000 €, Magyarországon 40 %-os részesedése egy családi Kft.-ben (számított érték a hányadra 500 M Ft, a választható 25 %-os kisebbségi diszkont után 375 M Ft), győri lakása 90 M Ft (NAV-érték).

• Kettős állampolgárként belföldi illetőségű, mert még nem él 10 éve életvitelszerűen külföldön T 2. § 3. b) → teljes világvagyon adóköteles.
• Nettó vagyon (400 Ft/€ feltételezett MNB-árfolyammal, T 11. §): 240 + 160 + 375 + 90 = 865 M Ft → 1 Mrd Ft alatt, nincs adó.
• Ha a bécsi lakás értéke 800 000 €-ra nő (3 %-os évi növelés vagy osztrák index szerint T 16. § (2)): 320 + 160 + 375 + 90 = 945 M Ft – még mindig a küszöb alatt, de már közel. Az osztrák–magyar egyezmény vagyonadó-cikke a bécsi lakásra az osztrák adóztatási jogot adhatja, ami a magyar adót a 9. § (3) szerint csökkentené T 8. §.

Tanulság: a külföldön élő, de kettős állampolgár magyarok a tervezet szerint a teljes vagyonuk után érintettek lehetnek; a küszöb közelében az árfolyam és az ingatlan-index évről évre változtathat a helyzeten. 4 év múlva – 10 év külföldi tartózkodás után – ugyanez a személy már csak a magyar Kft.-részesedés és a győri lakás után adózna (465 M Ft → nincs adó).